Kedvez az idő az állatövi fény megfigyelésének

A felhőmentes, száraz tavaszi estéken jó lehetőség nyílik, hogy megpillantsuk az állatövi fényt. Természetesen, távol a városi fényektől.

Az állatövi fény (zodiákus fény) az ekliptika (a Nap látszólagos
éves útja, a Föld keringési síkja) mentén megfigyelhető fényjelenség - ott
jelentkezik az égbolton, ahol az állatövi csillagképek is vannak.


2008 februárjában Kolláth Zsolt lencsevégre kapta az állatövi fényt a Zselicben. (mcse.hu)

A mérsékelt égövben, így nálunk is legjobban tavasszal
(február-márciusban) az esti és ősszel (szeptember-októberben) a hajnali órákban
látható - ilyenkor ugyanis meredek szögben hajlik az ekliptika a horizonthoz.
Megfigyeléséhez sötét (a városi fényektől távol eső) és nagyon tiszta,
páramentes égbolt szükséges.

Az állatövi fény egy kúpalakú, a Tejútnál jóval halványabb
foltként tűnik fel az égbolton. A jelenséget a Naprendszert kitöltő, rendkívül
ritka bolygóközi porfelhő okozza. Állatövi fényként érzékeljük, ahogy az ennek
részét képező, mindössze 0,001-0,1 mm átmérőjű parányi porszemcséken visszaverődik
a napfény. Éppen ezért, minél inkább a látóhatár alá kerül központi csillagunk,
annál kisebb területre szűkül az állatövi fény is.


Daniel López felvétele a Kanári-szigeteken készült 2009-ben.
Bal oldalon az állatövi fény, jobb oldalon a Tejút látható. (origo.hu)

Ha sikerült megörökítenie a csillagászati látványosságot, küldje el nekünk fotóját az idojaras@icicom.hu e-mail címre!

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!