Karácsonyig készíthetjük a Luca-naptárt

Számos népszokás kapcsolódik Luca napjához, ezek közül az egyik a Luca-naptár készítése, amely a néphit szerint az időjárás előrejelzésében segít.

December 13-ához, Luca napjához számos népszokás kötődik, ezek közül az egyik a Luca-naptár készítése, amely a néphagyomány szerint a jövő évi időjárás jóslásában segít. Nevezetesen, a Luca-naptárt december 13-tól 24-ig vezetik, feljegyezve benne az egyes napokon az időjárás jellegét. Ezek után a néphit szerint a megfigyelési helyen januárban átlagosan olyan időjárás lesz, mint amilyet december 13-án, Luca napján megfigyeltek. Februárban pedig hasonló időre lehet készülni, mint amilyen Luca másnapján volt, és így tovább egészen karácsonyig.

A megjósolt időjárás beválásának későbbi ellenőrzése persze csak eléggé szubjektíven lehetséges, gyakorlatilag a kellő elemek hangsúlyozásával alighanem mindig elérhető, hogy a Luca-naptárunk pontos legyen. A modern középtávú meteorológiai előrejelzések a légkört leíró fizikai törvényekkel összhangban legfeljebb két hetes időtartamra képesek prognosztizálni az időjárást. Vagyis hosszabb távú előrejelzés készítésének igazából nincs értelme.

Ha tehát a december 13-át vesszük alapul, akkor kiindulva az aktuális mérési adatokból, a megfigyelésekből és az észlelésekből, a január pl. Győrben nagyrészt naposnak, míg Debrecenben felhősnek, csapadékosnak, viszont szinte országszerte enyhének ígérkezik, legalábbis a Luca-naptár szerint.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.