Köddé válhatnak a Pireneusok gleccserei

A francia-spanyol határon húzódó Pireneusok gleccserei gyors ütemben olvadnak, és még a közeljövőben végleg eltűnhetnek.

Spanyol kutatók egy csoportja nemrégiben az Ibériai-félsziget hegyvidékeit borító jégmezők állapotának felmérésére vállalkozott, és arra a következtetésre jutott, hogy a Pireneusok gleccserei még 2050 előtt eltűnhetnek.

A folyamatot a globális felmelegedéssel magyarázzák, aminek következtében az 1800-as évek vége óta napjainkig 0,7-0,8 Celsius fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. A 20. század folyamán a pireneusi jégtakaró 90 százalékát elveszette, azaz több mint száz gleccser tűnt el a területről.

Jelenleg 21 gleccsert tartanak számon a Pireneusokban, amelyek összesen közel 400 hektárt borítanak. Visszahúzódásuk komoly problémát jelenthet az ott élőknek, hiszen elsődleges táplálói a folyóknak, ezáltal az ivóvíz- és öntözővíz készleteknek.

A jégmezők nemcsak az Ibériai-félszigeten indultak olvadásnak, hanem a világ számos pontján számolnak be a gleccsertakarók visszahúzódásáról. Emberek milliárdjainak vízellátása függ ezen gleccserektől, és eltűnésüknek globális következményei lehetnek. A felszín megváltozott albedója miatt például nagy eséllyel módosul a földi hőmérséklet és csapadékeloszlás is.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!