Két méteres tengerszint emelkedés várható

Az Oxford Egyetemen a napokban megtartott klíma konferencián a szakértők kijelentették, hogy egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik a tengerek vízszintjének legalább két méteres megemelkedése.

Stefan Rahmstorf szerint, aki a Potsdami Intézet egyik kutatója és egyben elismert szakember, a tengerszint megemelkedésével az a probléma, hogy lassan kezdődik, azonban ha beindult, gyakorlatilag megállíthatatlanná válik. Rahmstorf nem lát esélyt a tengerszint-emelkedés megfékezésére, még akkor sem, ha az üvegházgáz kibocsátás teljesen meg is szűnik. A melegedés mellett ugyanis a jégsapkák olvadása tovább erősíti a folyamatot. Állítása szerint, ha 2 foknál nagyobb mértékben emelkedik a földi átlaghőmérséklet, a grönlandi jégtakaró eltűnésének valószínűsége legalább 50 százalékra nő.

A legtöbb tudós minimum 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésre számít az emberi tevékenység köszönhetően, de valószínűbbnek tartják az erőteljesebb melegedést. Már a múlt században 0,7-0,8 fokkal emelkedett a földi átlaghőmérséklet az iparosodás előtti értékhez képest.

Rahmstorf becslései szerint, ha az átlaghőmérséklet „csak" 1,5 fokot emelkedik, tengerszint akkor is 2 méterrel lesz magasabb a jelenleginél, ami több szigetország eltűnését okozná. Legoptimistább számításai szerint is legalább 1 méteres emelkedés várható még ebben az évszázadban, 3 fokos melegedést feltételezve, de az elkövetkező 300 évben akár 5 méterrel is megemelkedhet a tengerszint.

A kutatók állításaik alátámasztására visszatekintettek a földtörténeti időkbe. 3 millió évvel ezelőtt ugyanis a bolygó 2-3 fokkal volt melegebb, a tengerszint pedig 25-35 méterrel magasabb. 122 ezer évvel ezelőtt a 2 fokkal melegebb Földön 10 méterrel volt magasabb az átlagos tengerszint. A Grönland és Antarktisz térségében lejátszódó olvadási folyamatok lehetnek átmenetiek, de a 122 ezer éve lezajlott eseményeket is jelezhetik. Már az elmúlt évszázadban is 20 centiméterrel emelkedett a tengerek szintje, és a folyamat egyre gyorsul.

Világszerte körülbelül 40 millió ember él veszélyeztetett, alacsony fekvésű területeken.

A felmelegedést és a tengerszint emelkedését Rahmstorf szerint csak úgy lehetne megállítani, ha képesek lennénk lehűteni a bolygót, azaz kivonni a szén-dioxidot a légkörből. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, nem adottak hozzá a technikai feltételek.

Hírek, érdekességek

Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.
A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.
Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.