Két méteres tengerszint emelkedés várható

Az Oxford Egyetemen a napokban megtartott klíma konferencián a szakértők kijelentették, hogy egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik a tengerek vízszintjének legalább két méteres megemelkedése.

Stefan Rahmstorf szerint, aki a Potsdami Intézet egyik kutatója és egyben elismert szakember, a tengerszint megemelkedésével az a probléma, hogy lassan kezdődik, azonban ha beindult, gyakorlatilag megállíthatatlanná válik. Rahmstorf nem lát esélyt a tengerszint-emelkedés megfékezésére, még akkor sem, ha az üvegházgáz kibocsátás teljesen meg is szűnik. A melegedés mellett ugyanis a jégsapkák olvadása tovább erősíti a folyamatot. Állítása szerint, ha 2 foknál nagyobb mértékben emelkedik a földi átlaghőmérséklet, a grönlandi jégtakaró eltűnésének valószínűsége legalább 50 százalékra nő.

A legtöbb tudós minimum 2 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésre számít az emberi tevékenység köszönhetően, de valószínűbbnek tartják az erőteljesebb melegedést. Már a múlt században 0,7-0,8 fokkal emelkedett a földi átlaghőmérséklet az iparosodás előtti értékhez képest.

Rahmstorf becslései szerint, ha az átlaghőmérséklet „csak" 1,5 fokot emelkedik, tengerszint akkor is 2 méterrel lesz magasabb a jelenleginél, ami több szigetország eltűnését okozná. Legoptimistább számításai szerint is legalább 1 méteres emelkedés várható még ebben az évszázadban, 3 fokos melegedést feltételezve, de az elkövetkező 300 évben akár 5 méterrel is megemelkedhet a tengerszint.

A kutatók állításaik alátámasztására visszatekintettek a földtörténeti időkbe. 3 millió évvel ezelőtt ugyanis a bolygó 2-3 fokkal volt melegebb, a tengerszint pedig 25-35 méterrel magasabb. 122 ezer évvel ezelőtt a 2 fokkal melegebb Földön 10 méterrel volt magasabb az átlagos tengerszint. A Grönland és Antarktisz térségében lejátszódó olvadási folyamatok lehetnek átmenetiek, de a 122 ezer éve lezajlott eseményeket is jelezhetik. Már az elmúlt évszázadban is 20 centiméterrel emelkedett a tengerek szintje, és a folyamat egyre gyorsul.

Világszerte körülbelül 40 millió ember él veszélyeztetett, alacsony fekvésű területeken.

A felmelegedést és a tengerszint emelkedését Rahmstorf szerint csak úgy lehetne megállítani, ha képesek lennénk lehűteni a bolygót, azaz kivonni a szén-dioxidot a légkörből. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, nem adottak hozzá a technikai feltételek.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.