Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?

Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.

 

A tudósok szerint a szappanbuborékok felhasználhatóak a hurrikánok és tájfunok – azaz a trópusi ciklonok – erősségének előrejelzéséhez. A Bordeaux-i Egyetem fizikusai arra jöttek rá, hogy a felületen lévő folyadék hasonlóan áramlik a szappanbuborék membránja körül, mint a földfelszín felett keletkező hatalmas időjárási rendszerek. A részletes tanulmányban leírják, hogy a buborékon lévő örvények – azaz a felszínen lévő forgó folyadék – forgásának vizsgálatával felállítottak egy egyszerű modellt, amellyel pontosan leírható a hurrikánok és tájfunok fejlődése, valamint előrejelezhető azok útvonala is. A kutatók a szappanbuborék görbületével modellezték a Föld görbületét.

 

A szimulációk elvégzése után azt találták, hogy a buborékon lévő örvények forgási sebessége és intenzitása hasonló a kialakuló trópusi ciklonokéhoz. Felfedezték, hogy az örvényeknek van egy maximális „csúcsintenzitása”, ameddig az erősségük fokozódik, mielőtt az örvény elkezdene leépülni – pontosan úgy, ahogy a trópusi ciklonok esetén is. A modell lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti állapotokat figyelembe véve meghatározzuk az örvény maximális intenzitását, és az ennek eléréséhez szükséges időt.

A trópusi ciklonokban tomboló szél intenzitásának előrejelzése a meteorológusok egyik fő célja: egy pontos előrejelzés akár emberéletek ezreit mentheti meg. Azonban a legújabb fejlesztések ellenére az ilyen viharok előrejelzése továbbra is igen nehéz feladat, mert magában kell, hogy foglaljon számos kapcsolódó tényezőt, valamint ezen hatalmas örvények és a környezet kölcsönhatását is figyelembe kell, hogy vegye.

Képek és szöveg forrása: telegraph.co.uk


Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.