Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?

Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.

 

A tudósok szerint a szappanbuborékok felhasználhatóak a hurrikánok és tájfunok – azaz a trópusi ciklonok – erősségének előrejelzéséhez. A Bordeaux-i Egyetem fizikusai arra jöttek rá, hogy a felületen lévő folyadék hasonlóan áramlik a szappanbuborék membránja körül, mint a földfelszín felett keletkező hatalmas időjárási rendszerek. A részletes tanulmányban leírják, hogy a buborékon lévő örvények – azaz a felszínen lévő forgó folyadék – forgásának vizsgálatával felállítottak egy egyszerű modellt, amellyel pontosan leírható a hurrikánok és tájfunok fejlődése, valamint előrejelezhető azok útvonala is. A kutatók a szappanbuborék görbületével modellezték a Föld görbületét.

 

A szimulációk elvégzése után azt találták, hogy a buborékon lévő örvények forgási sebessége és intenzitása hasonló a kialakuló trópusi ciklonokéhoz. Felfedezték, hogy az örvényeknek van egy maximális „csúcsintenzitása”, ameddig az erősségük fokozódik, mielőtt az örvény elkezdene leépülni – pontosan úgy, ahogy a trópusi ciklonok esetén is. A modell lehetőséget ad arra, hogy a kezdeti állapotokat figyelembe véve meghatározzuk az örvény maximális intenzitását, és az ennek eléréséhez szükséges időt.

A trópusi ciklonokban tomboló szél intenzitásának előrejelzése a meteorológusok egyik fő célja: egy pontos előrejelzés akár emberéletek ezreit mentheti meg. Azonban a legújabb fejlesztések ellenére az ilyen viharok előrejelzése továbbra is igen nehéz feladat, mert magában kell, hogy foglaljon számos kapcsolódó tényezőt, valamint ezen hatalmas örvények és a környezet kölcsönhatását is figyelembe kell, hogy vegye.

Képek és szöveg forrása: telegraph.co.uk


Hírek, érdekességek

Veszélyben Mexikó vízkészletei
Mexikót az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta idén, becslések szerint mintegy 1,16 milliárd dollárnyi (223 milliárd forint) kárt okozva. A vízügyi hatóságok szerint 2010-ben Mexikó kritikus mértékű vízkészlet csökkenéssel nézhet szembe.
Pénteken rajtol a 41. Kékszalag vitorlásverseny
Európa leghosszabb távú tókerülő versenyén a hajók – a széljárástól függően – kb. 200 kilométert tesznek meg. Az 1934 óta 41-ik alkalommal megrendezésre kerülő verseny július 3-án reggel 9 órakor rajtol Balatonfüredről.
Nyugaton heves zivatarok
A mai délután sem tartogat sok meglepetést. Az elmúlt héten már megismert forgatókönyv szerint, délután ismét heves zivatarok várhatók az országban. Főként a nyugati megyékben kell ma záporra, zivatarra számítani.
Éghajlatváltozás és ultraibolya sugárzás
Egy nemrégiben napvilágot látott cikk szerzői szerint az éghajlatváltozás hatására meg fog változni az ózon földi eloszlása. Ennek következtében a déli féltekén várhatóan erősödni, míg az északi féltekén csökkenni fog az ultraibolya sugárzás.