Japán segély a Fülöp-szigeteknek

A japán kormány nagy összegű, közel 7 milliárd forintnak megfelelő pénzadományt biztosított a Fülöp-szigetek számára, hogy az fejleszteni tudja időjárás megfigyelő hálózatát.

Minderre azután került sor, hogy Luzon szigetét az elmúlt hetekben három tájfun is elérte, áradásokat, sárlavinákat, földcsuszamlásokat okozva, melyekben százak lelték halálukat.

A Fülöp-szigetek külügyminisztere, Alberto Romuto és a japán nagykövet, Makoto Katsura pénteken írta alá azt a tervezetet, amely a filippin meteorológiai radarhálózat továbbfejlesztését célozza, és amit az említett japán segélyből finanszíroznak.

A projekt keretében a Fülöp-szigeteken jelenleg működő három radart a jóval megbízhatóbb Doppler radarokra cserélnék le.

A megfigyelő hálózat fejlesztésével a japán kormány abban bízik, hogy a jövőben enyhíteni tudják a trópusi ciklonok okozta károkat és az emberáldozatok számát a Fülöp-szigeteken.

Szeptemberben a Ketsana, októberben a Parma tájfun, a napokban pedig a Mirinae pusztított a térségben. A Ketsana olyan heves esőzéseket okozott Luzon szigetén, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb áradásainak lettek kitéve a helyi lakosok. A Parma okozta esőzéseket pedig az áradások mellett emberéleteket követelő földcsuszamlások is kísérték. A legutóbb pedig a Mirinae érkezett erős szelekkel és ismét áradásokhoz vezető nagy mennyiségű csapadékkal.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Hőségzáró hidegfront
Csütörtökön két melegrekord is megdőlt, a hőhullámot pedig 37, 38 fokos forróság búcsúztatja szombaton. Markáns hidegfront zárja le a tikkasztó meleget, sokan szenvednek az extrém igénybevételtől. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.