Japán segély a Fülöp-szigeteknek

A japán kormány nagy összegű, közel 7 milliárd forintnak megfelelő pénzadományt biztosított a Fülöp-szigetek számára, hogy az fejleszteni tudja időjárás megfigyelő hálózatát.

Minderre azután került sor, hogy Luzon szigetét az elmúlt hetekben három tájfun is elérte, áradásokat, sárlavinákat, földcsuszamlásokat okozva, melyekben százak lelték halálukat.

A Fülöp-szigetek külügyminisztere, Alberto Romuto és a japán nagykövet, Makoto Katsura pénteken írta alá azt a tervezetet, amely a filippin meteorológiai radarhálózat továbbfejlesztését célozza, és amit az említett japán segélyből finanszíroznak.

A projekt keretében a Fülöp-szigeteken jelenleg működő három radart a jóval megbízhatóbb Doppler radarokra cserélnék le.

A megfigyelő hálózat fejlesztésével a japán kormány abban bízik, hogy a jövőben enyhíteni tudják a trópusi ciklonok okozta károkat és az emberáldozatok számát a Fülöp-szigeteken.

Szeptemberben a Ketsana, októberben a Parma tájfun, a napokban pedig a Mirinae pusztított a térségben. A Ketsana olyan heves esőzéseket okozott Luzon szigetén, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb áradásainak lettek kitéve a helyi lakosok. A Parma okozta esőzéseket pedig az áradások mellett emberéleteket követelő földcsuszamlások is kísérték. A legutóbb pedig a Mirinae érkezett erős szelekkel és ismét áradásokhoz vezető nagy mennyiségű csapadékkal.

Hírek, érdekességek

Sokat kell még aludni tavaszig
Február 2-a Gyertyaszentelő napja. A néphagyomány szerint, ha a medve ezen a napon meglátja árnyékát, még 40 napig nem jön el a tavasz. Ma napos időnk volt.
Erős tájfun tart a Japán-szigetek felé
Gyorsan fejlődik a Japán felé tartó Ma-on, amely a hétvégén szupertájfunná erősödhet, a jövő hét elején pedig partot érhet Japánnál.
Új melegrekordok születtek vasárnap is
A szombati hőrekordokat követően vasárnap is rekordot döntött a forróság. Megdőlt a budapesti és az országos rekord is.
A hideg miatt semmit nem ért a sózás
A hétvégi havazásban helyenként közel fél méteres hó hullott. A hófúvás főként a Tiszántúlon volt jelentős. A nagy hidegben a sózás sem sokat ért, órákig akadozott a közlekedés.