Ismét ózonlyuk az Antarktisz felett

Az Antarktisz felett ebben az évben ismét megfigyelhető az ózonréteg elvékonyodása. Augusztus eleje óta rohamosan fogy a sztratoszférikus ózon koncentrációja a Déli-sark fölött.

Az ózonlyuk általában augusztusban kezd kialakulni, és maximális kiterjedését szeptember végén, október elején éri el, majd decembertől újra növekedni kezd a koncentráció.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint az idei évben az ózonlyuk feltehetőleg valamivel kisebb lesz, mint 2006-ban és 2008-ban volt. A rendelkezésre álló adatok alapján a szakemberek úgy becsülik, hogy nagysága a 2007-es évben mérthez lesz hasonló. 2006-ban az ózonlyuk rekord nagyságú, közel 29,5 millió négyzetkilométeres volt, 2008-ban 27 millió négyzetkilométernyire nőtt, míg 2007-ben 2 millió négyzetkilométerrel kisebb területre terjedt ki.

Jelenleg az ózonlyuk nagysága mintegy 24 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel. A 20-50 kilométeres magasságban elhelyezkedő ózonmolekulák egy természetes védőréteget biztosítanak a káros ultraviola sugárzással szemben. Hiányában roncsolódnának az élő szövetek, és jelentősen megnőne a bőrrák kialakulásának kockázata is.

A '80-as évek közepén figyeltek fel először a kutatók az Antarktisz fölött jelentkező drasztikus ózonkoncentráció csökkenésre, amit egy sor kémiai anyag - elsősorban a dezodorok, hűtőgépek hajtógázaként használt CFC gázok - légköri jelenlétének tulajdonítottak. Ezek a gázok a pólusok fölött, különösen a déli féltekén, a téli félév folyamán feldúsulnak, az ultraibolya sugarak hatására elbomlanak, és felszabadulnak belőlük az ózont lebontó anyagok, amelyek hatékonyságát az extrém hideg környezet tovább fokozza.

Habár az 1987-ben megkötött Montreali Egyezmény keretében betiltották az ózonréteget károsító anyagok gyártását és használatát, azok olyan hosszú légköri tartózkodási idővel rendelkeznek, hogy még évtizedekig az atmoszférában maradnak, tovább érvényesítve roncsoló hatásukat. A szakértők egyúttal figyelmeztettek arra is, hogy az ózonréteg ez idáig már oly mértékben károsodott, hogy csak 2075-re fog teljesen helyreállni.

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.