Indiai expedíció indul a Déli-sarkra

Az indiai Nemzeti Antarktisz és Óceán Kutató Központ jövő héten indítja útnak az ázsiai ország első déli-sarki expedícióját.

A nyolctagú kutatócsoport útja az Antarktiszra és vissza várhatóan 40 napot vesz majd igénybe. Céljuk, hogy megvizsgálják, miképpen változott meg a  környezet a fagyott kontinensen az elmúlt évezredben.

A Déli-sark meghódítása elsőként a norvég felfedező, Amundsen nevéhez fűződik, aki 1911. december 14-én érte el Földünk legdélibb pontját.

A tudósok Dél-Afrikát érintve érkeznek meg az indiai Maitri bázisra, amely a Schirmacher Oázisként ismert jégmentes területen fekszik. Innen kiindulva, speciális járművek segítségével több, mint 2000 ezer km vár még rájuk a Déli-sark eléréséig. A 20 napos út során számos mérést és meteorológiai kísérletet hajtanak végre. Jégfuratok és levegőminták gyűjtése mellett figyelik többek között a páratartalmat, a hőmérsékletet, a szélsebességet és a légnyomást, de végeznek geológiai méréseket a kéreglemezek mozgására és az antarktiszi földrész évmilliós fejlődésére vonatkozóan is.

India szeretné felhívni a nemzetközi figyelmet tudományos jelenlétére a régióban, aminek jeleként egy újabb kutatóállomást is szeretne felépíteni a jövőben.

Bár az Antarktiszon jelenleg nyár van, korántsem barátságos az idő. Annak ellenére, hogy a Nap októbertől áprilisig nem nyugszik le, rendkívül hideg marad az idő, hiszen a hótakaró hasznosítatlanul veri vissza a napsugarakat és a hőt. A napi átlaghőmérséklet a viszonylag enyhének számító novemberben is csupán -10 fok körül alakul, de a Déli-sark közelében ennél is zordabb az idő. Itt található bolygónk leghidegebb pontja, Vosztok is, ahol 1983. júliusában -89,2 fokig hűlt a levegő.

Hírek, érdekességek

Hidegfront okoz megterhelést és sok csapadékot
Kedden egy újabb hidegfront érkezik hazánkba, amely országszerte kiadós csapadékot fog okozni, valamint humánmeteorológiai szempontból igencsak megterheli szervezetünket.
25 centi friss hó Németországban
Intenzíven havazott az éjjel a német hegyvidékeken, 600 méterre csökkent a hóhatár.
Tartós fényhiány jellemzi majd október második felét is?
Az elmúlt időszakban általában országszerte erősen felhős, borult volt az ég. A tartós fényhiány miatt sokszor lehangoltabbak, fáradékonyabbak lehettünk a megszokottnál. Vajon ez várható egész októberben? A következő napok várható időjárásáról többet megtudhat, ha elolvassa cikkünket!
Derű és ború november első napján
Amíg a Dunántúlon szikrázó napsütésben telt a Mindenszentek, addig keleten egész nap szürke, lehangoló idő volt.