Ijesztő jövőkép: vulkánkitörések Németországban, cunamik Angliában

Egy Londonban tartott tudományos konferencia keretében nemrégiben elhangzott, hogy a természeti katasztrófák, földrengések, vulkánkitörések, szökőárak és lavinák a jövőben gyakrabban sújthatják az emberiséget.

Kutatók szerint a természeti katasztrófák számának megnövekedése mögött, nem meglepő módon, a globális felmelegedés áll. Azonban nem közvetlenül a felmelegedés, hanem a klímaváltozás következtében a földkéregben bekövetkező változások okozzák a problémát.

Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint az átlaghőmérsékletek emelkedése révén a jégtakarók visszahúzódnak, így kisebb nyomás éri a föld kérgét, aminek következtében az - rengések, tenger alatti földcsuszamlások és esetleges szökőárak kíséretében - megemelkedik. Emellett a litoszféra tömegében bekövetkező változások a geológusok szerint a vulkáni aktivitást is befolyásolják.

A melegedés következtében olvadó gleccserek miatt az Alpok térségét lavinák, sárfolyások és árvizek fenyegethetik, míg a németeknek feltehetően erős vulkáni aktivitásra kell felkészülniük.

Emellett, a kutatók attól tartanak, hogy az úgynevezett glaciális földrengések is gyakoribbá válnak, amelyeket a hatalmas jéghegyekről lezúduló jégtömegek idéznek elő. Ezek a rendkíüli erővel bíró rengések óriási szökőárakat tudnak útnak indítani, amelyek elsősorban Chile, Új-Zéland, a kanadai Új-Foundland partvidékét veszélyeztetik a jövőben, de akár a Brit-szigetek partjaiig is elérhet egy nagyobb szökőár.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Afrikai forróság után 15 fokos lehűlés
Perzselően indult a július, 7-én több melegrekord is megdőlt. A hőhullám szerdai, 37, 39 fokos tetőzése után pedig markáns hidegfront hozza meg a 15 fokos lehűlést. A front zivatarokkal jár, heves viharokra lehet számítani. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.