Időjárás-érzékenységünk biológiája

Az időjárás folyamatosan alkalmazkodásra készteti szervezetünket. A különböző légköri elemek más-más hatással vannak ránk, ráadásul a változásokra adott reakciók egyénenként eltérőek. Ahhoz, hogy megértsük ezeket a folyamatokat, ismerjük meg a szervezetünk alkalmazkodásának mechanizmusát.

Az ember időjáráshoz való alkalmazkodását az idegrendszer szabályozza. Amikor a szervezet nem tud megfelelően alkalmazkodni a káros hatásokhoz, különböző tünetek jelentkeznek, amik a közérzet, esetleg az egészségi állapot romlását jelzik. Ezt a folyamatot stresszhatásnak nevezzük.

Az akklimatizálódásban különösen fontos szerepet játszik a vegetatív idegrendszer. Az idegrendszer és a hormonális szabályozás szoros kapcsolatban van. Előbbi a gyors átállásért, utóbbi a lassú, fokozatos alkalmazkodásért felelős. A két mechanizmus együtt alkotja a vegetatív idegrendszert.

A legtöbb szervnek kettős vegetatív beidegződése van, szimpatikus és paraszimpatikus. Ezek a rendszerek a szervek működésére ellentétes hatással vannak. Amikor a szimpatikus idegrendszer jelenségei kerülnek túlsúlyba, a szervezet aktív állapotba kerül, gyorsulnak az anyagcsere folyamatok, fokozódik a légzés, nő a testhőmérséklet. Ennek következtében például nő a vércukorszint, emelkedik a vérnyomás, csökken a koleszterinszint. A paraszimpatikus rendszer befolyása alatt éppen ellenkező tünetek lépnek fel. A vérnyomás és a vércukorszint csökken, lassul a légzés és az anyagcsere, nő a koleszterinszint, a szervezet energia felhalmozására rendezkedik be.

A szimpatikus és a paraszimpatikus rendszert más-más időjárási helyzetek befolyásolják. Például a melegfronti helyzet az idegrendszer szimpatikus részét, a hidegfronti a paraszimpatikus részét ingerli. Az időjárás-érzékenység a kor előrehaladtával változik, és főleg azokat érinti, akik valamilyen betegségben szenvednek, régi sérüléseik vannak, vagy idős koruk miatt csökken az alkalmazkodóképességük. Megfelelő kezeléssel és életvezetéssel azonban a kellemetlen tüneteket enyhíteni, esetenként megszüntetni is lehet.

Hírek, érdekességek

Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.