Homokviharok a nagyvilágban

Az elmúlt egy-két hétben világszerte több helyen is kialakultak homokviharok, a NASA műholdjai pedig megörökítették őket.

2011. február 28-án a közép-ázsiai Taklamakán sivatag felett alakult ki homokvihar. A Taklamakán Kína északi részén, a Tarim-medencében fekszik, a Tiensan, a Pamír és a Kunlun hegységek fogják közre. 270 ezer négyzetkilométeres kiterjedésével a világ egyik legnagyobb homoksivatagja. A szél által állandóan formált és áthelyezett homokdűnék akár a 200 méteres magasságot is elérhetik. A vastag porfelhő teljesen elfedi a Tarim-medence déli peremét.

2011. február 27-én Nyugat-Afrikai partjai felől sodorta a szél a sivatagi homokot az Atlanti-óceán fölé. A legvastagabb homoknyelv Mauritánia felől nyúlik ki. A nyugatias áramlásban a barnás színű porfelhő a Cape Verde szigeteken is mintegy 200 km-rel túlhaladt.

Homokvihar a Földközi-tenger felett 2011. február 18-19-én. A porfelhő Líbiából és Egyiptomból indult ki, és teljesen elfedte az észak-afrikai partokat. A felhőzet íves alakját az okozta, hogy míg Líbia nyugati részén nyugatias szél fújt, az egyiptomi határ közelében már délies szél volt a jellemző.

2011. február 23-án a Nílus deltája mentén fekvő Alexandria városa felől újabb homokcsóva keresztezte a Földközi-tengert. A több száz kilométer hosszú sivatagi porfelhő Kréta szigetét is megközelítette.

Hírek, érdekességek

Márciusi tél hazánkban
Szerda reggel kezdődött havazás az ország délnyugati részén, ami csütörtökre az egész országra átterjedt. A Dunántúl déli részén helyenként a 15 centimétert is meghaladja a hótakaró vastagsága.
Várat magára az idei első komolyabb havazás
A hét végétől napról-napra hidegebb lesz hazánkban. A havazás azonban csak lassan érkezik meg, várhatóan az elöttünk álló hét második felében.
Nyugat-Európában napsütés, északon havazás lesz a hosszú hétvégén
Változatosan alakul a kontinens időjárása a hétvégén. Lesz ahol a napsütésé lesz már a főszerep, de lesz ahol még mindig havazni fog.
Felhívás a klímatudatos építkezésre
Világszerte az épületek felelősek a CO2 kibocsátás egyharmadáért, az energia felhasználás 30-40%-áért, a fafelhasználás egynegyedéért, az ivóvíz felhasználás 17%-áért. Vajon képesek vagyunk-e egy olyan fenntarthatóbb, környezettudatos építésre átállni, amely élhetőbb, egészségesebb, klímabarát és emellett nem is drágább, nem kevésbé komfortos? Mit tehetünk az energiaínség, a növekvő energiaszámlák és a fenyegető éghajlatváltozás ellen? A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének felhívása a klímabarát és környezettudatos építésről.