Hidegebb telek várnak ránk a klímaváltozás miatt

Egy napokban megjelent tanulmány szerint, a globális klímaváltozás Földünk északi féltekén hozzájárulhat a hidegebb telek előfordulásához. Miként fordulhat ez elő?

A Journal of Geographysical Research című folyóiratban, egy, a napokban frissen megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés az északi féltekén a téli hőmérsékletek csökkenéséhez vezethet. Ezt azzal magyarázzák a kutatók, hogy a zsugorodó tengeri jég az Arktisz keleti felén, az alsó légrétegek regionális felmelegedéséhez vezet, ami erős anomáliákat okoz a légköri áramlásokban, és így hűti az északi területeket.

Hogy pontosan miről is van szó?

Vladimir Petoukhov a tanulmányt készítő kutatócsoport vezetőjének állítása szerint ezek az anomáliák a háromszorosára növelik a hideg telek esélyét Európában és Ázsia északi részén. Elmondása szerint az utóbbi évek hidegebb telei, például mint, amilyen a 2005-2006-os tél volt, nem ellentétes a klímaváltozás jelenségével, hanem inkább kiegészíti azt.

A kutatás alapjául egy bonyolult, globális cirkulációs klímamodell, az ECHAM5 szolgált, és Norvégia és Oroszország északi részét, a Barents- és a Kara-tenger vidékét, tanulmányozták, ahol a drasztikus jégcsökkenést tapasztalták az Európa szerte hideg 2005-2006-os telet megelőzően.

A kutatók a mérési adatokból kiindulva, folyamatosan csökkentették a jégtakaró mértékét az Arktisz keleti területein 100 százalékról 1 százalékig, és azt vizsgálták, hogy ennek milyen következménye lesz a légkörzésre a téli hónapok alatt.

Petoukhov elmondta, hogy a szimulációk tanulsága szerint a tengeri jégtakaró mennyisége és a levegő hőmérséklete nincs egymással lineáris kapcsolatban. A hőmérséklet emelkedik, csökken, majd ismét emelkedik és eközben a tengeri jég folyamatosan fogy. A hirtelen bekövetkező hőmérséklet-változások a légkör különböző tartományai között, a szubpoláris és poláris területeken teljesen elképzelhetők, állítja a tudós. A levegő felmelegedése a Barents- és a Kara-tenger fölött elősegítheti, a hideg, sarki szelek betörését Európába.

A legtöbb kutató nem számított erre az eredményre. Petoukhov hozzá tette, hogy habár sokan úgy vélik, hogy a sarki jég olvadásával nem kell foglalkozni mert az úgy sincs hatással az életükre, a tanulmány ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította be. Komoly és összetett kapcsolatok alakítják Földünk klímáját, amelyek közül a Barents- és Kara-tenger térségében felfedezett visszacsatolási mechanizmus is egy lehet.

Más megközelítések a hideg telek és a globális felmelegedés kapcsolatára, mint például a gyenge naptevékenység, vagy a Golf-áramlat gyengülése, a professzor szerint eltúlozzák a hatásokat. A kapcsolat a fent említett jelenségek és a hideg telek között viszonylag gyenge, a kutatócsoport által a Barents- és Kara-tenger fölött észlelt jelenséghez képest. Petoukhov arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2005-2006-os télen, amikor Szibériában az átlaghőmérséklet a szokásosnál 10 fokkal volt alacsonyabb, az Észak Atlanti Oszcillációban semmilyen változást nem tapasztaltak.

Az Észak Atlanti Oszcilláció intenzitását a NAO index-szel mérik. A NAO index két állomás, egy északi alacsony nyomású (az izlandi Stykkisholmur) és egy déli- magas nyomású (az Azori-szigeteki Ponta Delgada, vagy Lisszabon vagy Gibraltár) állomás légnyomásának különbsége.

Petoukhovék által készített tanulmány nem használható fel az előrejelzések készítése során, de mindenesetre rávilágít a klímaváltozás egy eddig kevéssé ismert hatására. Azt pedig ,hogy milyen kemény lesz az idei tél, valószínűleg még senki sem tudja.

Hírek, érdekességek

Napok óta csapadékos és időnként ősziesen hűvös az idő Spanyolországban. A folyók szintje emelkedik, árvíz sem kizárt az ünnepek alatt.
Az Alpok északi részén kedden többfelé kiadós havazás volt. A hóesés szerdán is folytatódott. Helyenként csaknem fél méter friss hó hullott.
Tornádót videóztak Új-Zélandon
Tornádó robogott át az új-zélandi Auckland körzetén. A felhőtölcsér helyenként 30 méterre emelte az autókat, legalább húszan megsérültek és két halottról is beszámolnak a híradások.
Bozóttüzeket okozott a nagy szárazság Nagy-Britannia nemzeti parkjaiban
Az elmúlt időszak szokatlanul meleg és száraz időjárásának következtében avar- és bozóttüzek lángoltak fel a Nagy-Britannia nemzeti parkjaiban.