Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk

A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.

 

Széles körben elfogadott tény, hogy nem létezik két tökéletesen egyforma hópehely. Alexey Kljatov, orosz származású fotóművész eddig soha nem látott részletgazdagságú, nagyfelbontású képei is alátámasztják ezt az elméletet.

A hókristályok változatos alakjukat az eltérő nedvességű és hőmérsékletű keletkezési környezetüknek köszönhetik. Egyes tudósok szerint az egyszerűbb formák alacsonyabb, míg a bonyolultabb formák inkább magasabb páratartalom esetén jönnek létre. A közönséges, hatágú dendritek körülbelül -16 és -12, az üreges oszlopok -10 és -6, míg a jégtűk -6 és -4 Celsius fok közötti hőmérsékleten alakulnak ki a leggyakrabban. Sőt, az is lehetséges, hogy egy hópehely a különböző formák kombinációja lesz, ahogy áthalad a különböző hőmérsékletű légrétegeken egy felhőn belül. De egy biztos: olyan sok tényező befolyásolja egy hókristály kinézetét és formáját, hogy nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy két hópehely pontosan ugyanúgy nézzen ki.

Forrás : accuweather.com

Képek forrása: Alexey Kljatov / accuweather.com

Hírek, érdekességek

Kiadós esők áztatják a mediterrán térséget
Az elmúlt két napban Ibériában, most a Földközi-tenger középső medencéjében hullik kiadós eső. A csapadékzóna keletebbre helyeződik, mi csak keveset kapunk belőle.
Nemcsak nálunk okoz kiadós havazást a ciklon
A mediterrán ciklonból a Nyugat-Dunántúlon már többfelé hullott 8-10 centi hó, de Közép-Európa más részein sokfelé havazik, helyenként kiadós mennyiség gyűlt már össze.
Megjelentek a tavasz első zivatarai
Pénteken sokfelé 15 fok fölé melegedett a levegő, nem egy helyen a 20 fokot is megközelítette délután a hőmérséklet. A nap zárásaként a nyarat idéző zivatarok is megjelentek.
A hétvégi havazás után hétfő este újabb frontzóna érkezett, amiből a Dunántúlon havazás kezdődött. A nyugati határszélen több 10 centi hó hullhat csütörtökig.