Gyakoribb hőhullámok a klímaváltozás számláján

Egészségügyi szakértők szerint, amennyiben az üvegházgázok kibocsátása a jelenlegi ütemben zajlik tovább, egyre gyakoribbá válhatnak a katasztrofális következményekkel járó hőhullámok.

Az emelkedő hőmérsékletek és a hozzá kapcsolódó légköri változások megváltoztathatják egyes betegségek földrajzi eloszlását, míg mások tüneteit súlyosbíthatják. A tartós hőség például a szervezet kiszáradásához vezethet, ami nehézlégzést, valamint veseelégtelenséget, ezáltal vesekő kialakulását okozhatja.

Egy amerikai tanulmány szerint az 1970-es évek vége óta egyenletes növekedés mutatható ki a hőhullámok tekintetében. A legsúlyosabb hőhullámra 1995 júliusában került sor Chicagóban, amikor 41 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála. Néhány nap alatt több mint hatszázan vesztették életüket. Azonban európai példa is említhető: 2003 nyarán hetekig tartó, tikkasztó, 35, 40 fokos hőség uralta Európa nagy részét, ami az erdőtüzek és aszályok mellett több tízezrek életét követelte többek közt Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Olaszországban.

A 2003-as európai hőhullám. A térkép a 2001 és 2003 júliusában nappali maximum hőmérsékletek eltérését mutatja. Jól látható, hogy Franciaország déli és keleti részein 2003 nyarán 10 fokkal mértek magasabb értékeket, mint két évvel korábban. De Európa számos részén is több fokos pozitív eltérés volt a jellemző.

Mindeddig nincsenek egyértelmű válaszok arra, hogy a magasabb hőmérsékletek pontosan hogyan fogják befolyásolni az egészségünket. Az azonban számos egészségügyi szervezet szerint kétségtelen, hogy a felmelegedés szervezetre gyakorolt hatása jelentős és világméretű lesz.

Feltételezések szerint a klímaváltozás legsúlyosabb mellékhatásai a következők lehetnek. A magasabb hőmérsékletek hatására a szervezet nehezebben tudja hűteni magát, ami kimerültséghez, súlyos esetben hőgutához és stroke-hoz vezet, ami különösen a szívbetegeket veszélyezteti. A hőség a levegő minőségét is befolyásolja, hiszen a forró, mozdulatlan levegőben átkeverő légmozgások hiányában a szennyezőanyagok feldúsulnak, ami gyakoribb szmog helyzet kialakulást eredményezi. Ez utóbbi pedig elsősorban a légzési nehézségekben és asztmában szenvedőket terheli.

A CO2 nagyobb koncentrációja feltehetően a pollenek számának jelentős növekedésével is együtt jár, miközben a magasabb páratartalom a gombák elszaporodásának kedvezhet. Mindkét folyamat újabb veszélyeket hordoz az asztmásokra és allergiában szenvedőkre nézve.

A melegebb éghajlat kedvez a betegségek terjedésének is. A malária, a nyugat-nílusi vírus, a Dengue-láz vagy a Lyme-kór korábban nem látott helyeken ütheti fel a fejét a szúnyogok és kullancsok életterének kibővülésével. Szintén megszaporodhatnak az élelmiszerek és víz révén terjedő megbetegedések.

A felmelegedésnek kevés pozitív hatása is lehet. Így például enyhülnek a telek, ami csökkentheti a kihűléses elhalálozások számát. Szakértők szerint azonban ez a csökkenés kevésbé lesz jelentős, mint a gyakoribb hőhullámok miatti növekedés.

Hírek, érdekességek

Afrikai levegő húzódik Európa fölé
A következő napokban a kontinens egy nagy része fölé anticiklon húzódik, közben pedig délnyugat felől afrikai levegő érkezik. Többfelé lehet nyárias hőmérsékletre is számítani.
Dubait idéző homokvihar Skóciában
A hét elején igencsak elcsodálkozhattak a Skót-felföldön élők, ugyanis az arab országokat is megszégyenítő homokvihar csapott le a vidékre.
Márciusban többet sütött a nap Izlandon, mint nálunk
Március ugyan napos idővel indult, a folytatásban azonban a borús idő kerekedett felül. Nemcsak a hőmérsékletek, de a napos órák is bőven elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Reykjavíkban ugyanakkor több mint 10 éve nem sütött annyit a nap, mint idén márciusban.
Ma van a Föld napja
A Föld napját 175 országban tartják meg minden év április 22-én. Ilyenkor különböző eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják az emberek figyelmét a természeti környezet megóvására.