Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Afrikai levegő húzódik Európa fölé
A következő napokban a kontinens egy nagy része fölé anticiklon húzódik, közben pedig délnyugat felől afrikai levegő érkezik. Többfelé lehet nyárias hőmérsékletre is számítani.
Dubait idéző homokvihar Skóciában
A hét elején igencsak elcsodálkozhattak a Skót-felföldön élők, ugyanis az arab országokat is megszégyenítő homokvihar csapott le a vidékre.
Márciusban többet sütött a nap Izlandon, mint nálunk
Március ugyan napos idővel indult, a folytatásban azonban a borús idő kerekedett felül. Nemcsak a hőmérsékletek, de a napos órák is bőven elmaradtak az ilyenkor megszokottól. Reykjavíkban ugyanakkor több mint 10 éve nem sütött annyit a nap, mint idén márciusban.
Ma van a Föld napja
A Föld napját 175 országban tartják meg minden év április 22-én. Ilyenkor különböző eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják az emberek figyelmét a természeti környezet megóvására.