Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten

Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.

 

A hét elején szokatlan jelenséget tapasztalhattak az északi határ mentén, a Mátra és a Bükk északi oldalán élők: reggelre -5 fok alá (kedden néhol közel -10 fokig!) csökkent a hőmérséklet, de kora délután ezeken a tájakon volt a legmelegebb az egész országban! Ez azért (is) különleges, mert hazánkban az Északi-középhegység területén a legalcsonyabb az éves átlaghőmérséklet – gondoljunk csak Zabarra és Szécsényre, ahol évről-évre sorban dőlnek meg a hidegrekordok! A jelenségnek és a szokatlanul nagy (több mint 15 fokos) napi hőingásnak alapvetően három oka volt.

Egyrészt az északkeleti országrészben nem alakult ki összefüggő hótakaró (lásd a műholdképet), amely napközben "visszafogta" volna a nappali felmelegedést.

Másrészt ezen a két napon, északkeleten éjszaka és napközben is derült volt az ég. Előbbinek köszönhetően hajnalra a felszín erős kisugárzása miatt hűlt le -5 – -10 fok körüli hőmérsékletre a levegő, utóbbi, vagyis a napos idő miatt pedig a napsütés zavartalanul és gyors ütemben melegítette fel az alsóbb légrétegeket is.

A jelenség harmadik oka pedig a déli, délkeleti szélnek köszönhetően az Északi-középhegység északi, északnyugati lejtőin létrejött az úgynevezett "főn" hatás: emiatt a Mátra és a Bükk északi oldalán több fokkal enyhébb volt az idő, mint a hegységeinktől délre fekvő tájakon.

   

 

Az ICI Interaktív Meteorológia által mért hőmérsékletek 2014. február 3-án, hétfőn 06:30 (bal felső kép) és 13:45 (jobb felső kép), illetve 4-én, kedden szintén 07:00 (bal alsó kép) és 14:30 (jobb alsó kép) órakor.

 

A 2014. február 4-én 13:30-kor készült műholdképen jól látszik, hogy az északi határvidéken nem alakult ki összefüggő hótakaró (a fehér területek keleten a hóval borított tájakat, nyugaton a felhőzetet jelzik) (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!