Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten

Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.

 

A hét elején szokatlan jelenséget tapasztalhattak az északi határ mentén, a Mátra és a Bükk északi oldalán élők: reggelre -5 fok alá (kedden néhol közel -10 fokig!) csökkent a hőmérséklet, de kora délután ezeken a tájakon volt a legmelegebb az egész országban! Ez azért (is) különleges, mert hazánkban az Északi-középhegység területén a legalcsonyabb az éves átlaghőmérséklet – gondoljunk csak Zabarra és Szécsényre, ahol évről-évre sorban dőlnek meg a hidegrekordok! A jelenségnek és a szokatlanul nagy (több mint 15 fokos) napi hőingásnak alapvetően három oka volt.

Egyrészt az északkeleti országrészben nem alakult ki összefüggő hótakaró (lásd a műholdképet), amely napközben "visszafogta" volna a nappali felmelegedést.

Másrészt ezen a két napon, északkeleten éjszaka és napközben is derült volt az ég. Előbbinek köszönhetően hajnalra a felszín erős kisugárzása miatt hűlt le -5 – -10 fok körüli hőmérsékletre a levegő, utóbbi, vagyis a napos idő miatt pedig a napsütés zavartalanul és gyors ütemben melegítette fel az alsóbb légrétegeket is.

A jelenség harmadik oka pedig a déli, délkeleti szélnek köszönhetően az Északi-középhegység északi, északnyugati lejtőin létrejött az úgynevezett "főn" hatás: emiatt a Mátra és a Bükk északi oldalán több fokkal enyhébb volt az idő, mint a hegységeinktől délre fekvő tájakon.

   

 

Az ICI Interaktív Meteorológia által mért hőmérsékletek 2014. február 3-án, hétfőn 06:30 (bal felső kép) és 13:45 (jobb felső kép), illetve 4-én, kedden szintén 07:00 (bal alsó kép) és 14:30 (jobb alsó kép) órakor.

 

A 2014. február 4-én 13:30-kor készült műholdképen jól látszik, hogy az északi határvidéken nem alakult ki összefüggő hótakaró (a fehér területek keleten a hóval borított tájakat, nyugaton a felhőzetet jelzik) (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
A napokon át tartó szürke, fényszegény időjárásnak nagyon komoly következményei lehetnek. Sokan tapasztalnak orvosmeteorológiai tüneteket, fáradtak, a reflexek tompák, megnő a reakció idő.