Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár

Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.

A Durhami Egyetem egyik, földtudományokkal foglalkozó munkatársa, Colin Macpherson szerint, feltételezve, hogy a vulkán által kibocsátott gázok összetétele megegyezik egy, a közelben fekvő, korábban kitört vulkánéval, az Eyjafjöll naponta 150 ezer tonna CO2-ot juttat légkörünkbe.

A párizsi Geofizikai Intézet (IPGP) munkatársa, Patrick Allard becslései szerint viszont akár ennek a kétszeresét is kibocsáthatja a vulkán. A számok azonban csupán közelítő becslések.

Ha a becslések alapján modellezünk egy egész évet, az országok kibocsátási rangsorában a vulkán a 47. és 75. hely közé kerülne. Előbbi esetben megelőzné Ausztriát, Fehéroroszországot, Portugáliát, Írországot, Finnországot, Bulgáriát, Svédországot, Dániát és Svájcot is a 2005-ös adatbázis alapján.

A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy az izlandi vulkán az üvegházgáz-kibocsátás csupán csekély hányadához járult hozzá. 2005-ben az összes, emberi tevékenység által kibocsátott üvegházgáz mennyisége, szén-dioxid egységre átszámolva meghaladta a 36 ezer millió tonnát.

Egyesek úgy vélik, hogy a vulkán kitörése miatt elrendelt európai légtérzár jótékony hatású a klímaváltozás szempontjából, hiszen nem emelkedhettek a magasba a nagy CO2-kibocsátó sugárhajtású repülőgépek. Ez azonban nem igaz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az Európai Unió 27 országa naponta közel 440 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki. Ennek egy részét fedezte a vulkán gázkigőzölgése, egy részét az, hogy a dél-európai repterek továbbra is üzemeltek. Másrészről, a légiforgalom hiányában az utasok busszal, vonattal, autóval vagy komppal jutottak el úticéljukra. Ráadásul, a CO2 közel 100 évig a légkörben marad, így a vulkáni plusz szén-dioxid egyáltalán nem mérsékli a felmelegedést.

A legújabb megfigyelések szerint az Eyjafjöll gleccser alatt közel 120 km-rel fekvő vulkán kedden továbbra is aktív volt, de a korábbiakkal ellentétben már inkább több lávát és kevesebb hamut lövellt ki. A vulkáni tevékenységet kísérő rengések kismértékben erősödtek, de a kitörések során már inkább láva kerül felszínre. A hamufelhő sokkal kisebbé vált, hiszen már nincs kellő légnedvesség a légkörben. A hamufelhő teteje korábban 6 ezer méterre nyúlt fel, ma már 5 ezer méter alatt maradt. Az aktivitás azonban gyorsan változik.

Becslések szerint a napokig fennálló repülési tilalom több mint 740 millió eurós kárt okozott a reptereknek és légitársaságoknak. Ma már az európai országok többsége megnyitotta légterét, igaz csak részlegesen. A közel 28 ezer járat fele indulhatott útnak. Ferihegyen is felfüggesztették a légtérzárat, a hazai reptér is fogad és indít járatokat, azonban míg napokig eltarthat, míg helyreáll a megszokott rend.

Eközben a Brit-szigeteket újabb hamufelhő közelítette meg, itt több reptér, köztük a Heathrow nem is nyitott ki. A por- és hamufelhő az elkövetkező napokban még akadályozhatja az európai légi közlekedést, de a hét vége felé a keletiesre forduló áramlással az amerikai partokat és Kanadát is elérheti.

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.