Európa szennyezi a Himaláját

A Himalája gleccserei olvadnak. A jég eltűnésében az európai szennyezőanyag-kibocsátás is kulcsszerepet játszhat.

A Himalája és a környező Tibeti-fennsík rendelkezik bolygónk harmadik legnagyobb jégtakarójával, ezért a Föld harmadik pólusaként is szokás emlegetni. Egyúttal Ázsia „víztornyának" is tartják a térséget, hiszen gleccsereik a kontinens legnagyobb folyóit táplálják, és azokon keresztül mintegy másfél milliárd embert látnak el vízzel. Az utóbbi évtizedekben azonban a Himalája jégfolyamai visszahúzódtak, amit elsősorban a globális felmelegedéssel magyaráznak. Klímakutatók azonban rájöttek arra, hogy a légszennyezés közvetlenül is óriási károkat okoz. Az apró porszemcsék ugyanis a hófelszínre rakódva sötétebb színűknél fogva sok hőt nyelnek el, jelentősen felmelegítve ezzel környezetüket is.

Ez a folyamat elsősorban a városok közelében és Délkelet-Ázsiában figyelhető meg, ahol az emberi térhódítás fő eszköze a vegetáció felégetése, ami nagy számban juttat koromrészecskéket a légkörbe. Meglepő azonban, hogy ez a fajta szennyezés a Himalája 5000 méter feletti területeit is eléri, felgyorsítva a gleccserolvadást.

A bolognai Légkör- és Éghajlattudományok Intézetének kutatócsoportja Angela Marioni vezetésével 2006 óta végez vizsgálatokat a Himalája koromszennyezettségére vonatkozóan, amihez a Khumbu-völgyben, 5000 méteren fekvő Nepáli Klíma Megfigyelő Intézet aeroszol részecskékra vonatkozó adatait használták fel. Szándékaik szerint ezzel a légkörnek az emberi behatásoktól mentes, egyfajta alapállapotát vizsgálták volna. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy a völgyet gyakran barna, szmogszerű köd fedi - főként a január-május közti száraz időszakban.

Több száz kilométert átölelő barnás-szürkés ködfelhő a Himalája felett a pakisztáni-indiai határon idén októberben. A kép jobb oldalán az indiai oldalon látható piros pontok vélhetően mezőgazdasági tüzeket (felégetéseket) jeleznek. Azonban a köd hátterében a tüzek mellett ipari szennyezés is állhat.

A légköri cirkulációt megvizsgálva arra jutottak, hogy a szelek kormot és port szállíthatnak a Himalájába a távoli Európából, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából is. Ráadásul, a Himalája völgyei egyfajta kéményként viselkednek, amennyiben India síkvidéki területeiről a hegycsúcsok felé ontják a szennyezőanyagokat. Mindezek hatására a csoport becslései szerint mintegy 2-5 százalékkal csökkenhet a jégfelszín albedója, ami akár harmadával is felgyorsíthatja az olvadást.

Eredményeiket egy pekingi tanulmány is megerősíti, melyet a Kínai Tudományos Akadémia keretében végeztek. Öt tibeti gleccserfuratból vett szennyeződésminta egyezést mutatott az európai és dél-ázsiai emissziós trendekkel.

A Tibeti-fennsík északnyugati és középső vidékén a nyugatias szelek dominálnak, ami azt sejteti, hogy a szennyeződés Európából ered. Ezt támasztja alá az is, hogy különösen sok koromszemcse rakódott le a gleccserekre az 1950-es években, míg a '70-es években csökkent a mennyiség, amikor számos európai országban rendeleteket hoztak a levegőminőség javítására.

A fennsík délkeleti oldalán elterülő gleccsereket a Hindusztáni-félsziget felől érkező szelek érik el. Itt 1990-2003 között harmadával emelkedett a korom koncentrációja, ami egybeesik az indiai ipar egy intenzív fejlődési szakaszával.

Míg egyes klímakutatók úgy vélik, hogy a Himalája gleccserei egy-két évtizeden belül teljesen eltűnhetnek, mások szerint ez nem túl valószínű. Az egyre gyorsuló olvadás azonban mindenképpen komoly problémákat okozhat a térségben, hiszen áradásokat idézhet elő

Hírek, érdekességek

Hőségzáró hidegfront
Csütörtökön két melegrekord is megdőlt, a hőhullámot pedig 37, 38 fokos forróság búcsúztatja szombaton. Markáns hidegfront zárja le a tikkasztó meleget, sokan szenvednek az extrém igénybevételtől. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.
Kezdődik a zivatarszezon!
Május utolsó harmadában gyakran fülledt időre számíthatunk, sokfelé heves zivatarok alakulhatnak ki. Május 19-én, kedden délután a Dunántúlon kezdődött az idei "zivatarszezon".
Villámgyors volt ez a hidegfront
Február 8-án, vasárnap hajnali fél egykor megérkezett hazánkba egy rendkívül gyorsan mozgó, markáns hidegfront, ami már el is hagyta déli határainkat. A hét utolsó napján többfelé van havazás, hózápor, ami az erős, sokfelé viharossá fokozódó széllel ismét hófúvást okoz a Dunántúlon, csak indokolt esetben üljenek autóba!