Erős napkitörést figyeltek meg

2014 első jelentős napkitörését regisztrálta a NASA közép-európai idő szerint kedden este, a plazmafelhő pedig csütörtökön reggel érte el a Földet.

2014. január 7-én este egy gyenge, M7,2-es erősségű napkitörés zajlott le, amit nem sokkal később egy erősnek számító, X1,2-es követett. A mintegy 1500 km/s sebességgel száguldó protonok sokasága közép-európai idő szerint csütörtökön reggel érte el bolygónkat, a legerősebb hatással pedig aznap délelőtt volt kontinensünk felett.

A napkitörés nem ritka jelenség a csillagunk felszínén, és az ilyenkor a világűrbe kerülő töltött részecskék árama gyakran eléri a Földet is. A Föld mágneses mezeje a napkorona anyagának (ez az anyag éri el ilyenkor bolygónkat) nagy részétől megvéd, és ezek nem jutnak le a felszínre. Azonban nem ritka, hogy az érkező röntgen- és gamma-sugárzás zavart okoz a műholdak és az útjába kerülő űrhajók működésében, illetve a nagyobb magasságokban repülő pilóták szervezetére is hathat. A felszínen tehát az emberi szervezetre nem gyakorol nagyobb hatást a legfrissebb ismeretek szerint, azonban egyes fokozottan érzékeny emberek megérezhetik az erős napkitöréseket.

A kitörésekkel rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzás is együtt jár, ez pedig a földi rádiós kommunikációt, valamint a radarok működését is befolyásolhatja. 

A fotó egy korábbi sarki fényt ábrázol Finnországból

(lovethesepics.com)

Nagyon szép jelenség is köthető az ilyenkor a magnetoszférában kialakuló mágneses viharokhoz, ez pedig a sarki fény, vagy más néven aurora borealis. Várhatóan most is megcsodálhatják a Földnek szerencsésebb tájain élők, a szakemberek szerint Európában is szokatlanul délre húzódhat a sarki fény látványának lehetősége. 

 

Január 10-re virradó éjjel kedvező időjárási körülmények mellett a Dél-Angliát, Franciaország északi részét, Belgiumot, Közép-Németországot, Észak-Csehországot, Dél-Lengyelországot és Észak-Ukrajnát összekötő képzeletbeli vonaltól északabbra lehet majd megfigyelni a sarki fényt, ami színpompás fényjátékot eredményezhet az említett térségben. 

Hírek, érdekességek

Hófúvás is volt a Dunántúlon!
Egy erős ciklon okozott csapadékos hétvégét hazánkban. A Dunántúlon a havazás mellett erős, viharos északi szél lesz jellemző hétfő reggelig, a hófúvások miatt nem tanácsos útnak indulni! Emellett máshol is kiadós csapadék esett.
Már megint a hétvégén lesz a legrosszabb az idő
Pénteken dél, délkelet felől egy mediterrán ciklon felhő- és csapadéksávja érkezik a Kárpát-medencébe: a jövő hét elejéig tartósan borult, csapadékos idő várható, sőt, a fokozatos lehűlés hatására vasárnapra az eső mindenhol havazásba vált át. Nyugaton ráadásul napokig viharos szélre is készülni kell.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.