Egymást követik a viharciklonok az Atlanti-óceánon és Nyugat-Európában

Az Atlanti-óceán felett kialakult markáns ciklonban örvénylő légtömegek hatására egymást követik a viharos időjárást okozó frontok a Brit-szigeteknél és Nyugat-Európában.

Hatalmas kiterjedésű, több középpontú markáns ciklon alakult ki az Atlanti-óceán felett, melyben a nedves, általában enyhe légtömegek nagy sebességgel örvénylenek az óramutató járásával ellenkező irányban. Ennek az örvénylő mozgásnak az a következménye, hogy a ciklon mély középpontja, melyben a légnyomás 950 hPa körüli értékre süllyedt, alig változtatja a helyzetét Izland és a Brit-szigetek között.

Emellett a ciklon középpontja körül nagy nyomáskülönbség alakult ki, és rendkívüli módon összesűrűsödtek az izobárok (az azonos nyomású helyeket összekötő görbék) is. Ilyen időjárási helyzetben egymás után keletkeznek a frontok az Atlanti-óceán felett, melyek aztán nagy sebességgel robognak tovább először a Brit-szigetek, majd Nyugat-Európa, végül a Skandináv-félsziget irányába. Az említett területeken ezért a következő napokban gyakran fokozódik erősen viharossá a szél.

A soron következő viharobjektum hétfőn éri el a Brit-szigetek és Észak-Franciaország térségét, melyben a legerősebb széllökések a 100-120 km/órás sebességet is elérhetik. Ilyen erősségű légmozgás már komoly veszélyeket is rejt magában, hiszen a szél fákat tépázhat meg, ágakat törhet le, magasra korbácsolhatja a tenger hullámait, és így a hajókat is veszélybe sodorhatja. Megrongálódhat az épületek tetőszerkezete, és károk keletkezhetnek a magasfeszültségű távvezetékeben is.

Az említett ciklon frontjai közül több is, bár kissé legyengülve, de eléri a Kárpát-medence térségét is, ezért nálunk is felhős, csapadékos, szeles időjárásra van kilátás az előttünk álló napokban.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.