Egymást követik a viharciklonok az Atlanti-óceánon és Nyugat-Európában

Az Atlanti-óceán felett kialakult markáns ciklonban örvénylő légtömegek hatására egymást követik a viharos időjárást okozó frontok a Brit-szigeteknél és Nyugat-Európában.

Hatalmas kiterjedésű, több középpontú markáns ciklon alakult ki az Atlanti-óceán felett, melyben a nedves, általában enyhe légtömegek nagy sebességgel örvénylenek az óramutató járásával ellenkező irányban. Ennek az örvénylő mozgásnak az a következménye, hogy a ciklon mély középpontja, melyben a légnyomás 950 hPa körüli értékre süllyedt, alig változtatja a helyzetét Izland és a Brit-szigetek között.

Emellett a ciklon középpontja körül nagy nyomáskülönbség alakult ki, és rendkívüli módon összesűrűsödtek az izobárok (az azonos nyomású helyeket összekötő görbék) is. Ilyen időjárási helyzetben egymás után keletkeznek a frontok az Atlanti-óceán felett, melyek aztán nagy sebességgel robognak tovább először a Brit-szigetek, majd Nyugat-Európa, végül a Skandináv-félsziget irányába. Az említett területeken ezért a következő napokban gyakran fokozódik erősen viharossá a szél.

A soron következő viharobjektum hétfőn éri el a Brit-szigetek és Észak-Franciaország térségét, melyben a legerősebb széllökések a 100-120 km/órás sebességet is elérhetik. Ilyen erősségű légmozgás már komoly veszélyeket is rejt magában, hiszen a szél fákat tépázhat meg, ágakat törhet le, magasra korbácsolhatja a tenger hullámait, és így a hajókat is veszélybe sodorhatja. Megrongálódhat az épületek tetőszerkezete, és károk keletkezhetnek a magasfeszültségű távvezetékeben is.

Az említett ciklon frontjai közül több is, bár kissé legyengülve, de eléri a Kárpát-medence térségét is, ezért nálunk is felhős, csapadékos, szeles időjárásra van kilátás az előttünk álló napokban.

Hírek, érdekességek

Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.