Az óraátállítást elsőként az Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy energiát takarítsanak meg. Hazánkban 1980-ban vezették be a téli-nyári időszámítást, amelyet ma már uniós rendelet is szabályoz.
A téli-nyári időszámítás bevezetésének eredeti célja az energiaspórolás volt. Egy évtizeddel ezelőtt még jelentős elektromos áramot lehetett megtakarítani azáltal, hogy később kellett bekapcsolni a közvilágítást és a háztartási elektromos eszközöket. Ma már ennek koránt sincs ekkor jelentősége, hiszen megváltoztak a fogyasztói szokások, az életmód.
Persze az elmúlt 100 évben sokat változtak ébrenléti szokásaink és valószínűleg azzal, hogy március utolsó vasárnapján 2 óráról egy órával előrébb állítjuk az órát, október utolsó vasárnapján pedig 3 órakor 1 órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős mennyiségű energiát. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári időszámítással, de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és egészségügyi okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a példát.
Nálunk azonban még érvényben van a kettős számítás, így március 29-én hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítan az órákat.
Az óraátállítással az emberek ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk megtakarítani.
Néhány napra felborulhat a bioritmus
Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmust, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (maximum 7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Az óraátálláshoz való alkalmazkodást most az időjárás is nehezíti, hiszen frontos, változékony, gyakran borongós időben lesz részünk, így a napsütés hangulatjavító hatása is kevésbé tud érvényesülni.
Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.
Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával. Emellett próbálja ki tavaszi regeneráló csomagunkat, amelynek segítségével legyőzheti az alvászavarok miatt jelentkező gyakori fáradtságot és könnyedén formába hozhatja magát!
Az aktuális időjárás élettani hatásairól pedig a Meteo Klinika oldalán tájékozódjon!
