Drasztikus melegedés az Északi-sarkon

A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.

A szén-dioxid és más, az antropogén tevékenység következtében légkörbe került gázok megváltoztathatják a Föld Nap körüli keringéséhez kapcsolódó 21 ezer éves ciklusát, állítja egy nemzetközi kutatócsoport a Science magazinban nemrégiben megjelent jelentésben. A 21 ezer éves ciklus a Föld lapultságából eredő precesszió, a földtengely elmozdulása, amely komoly hatással van a napsugárzás földfelszíni eloszlására.

David Schneider, a tanulmány egyik társszerzője, egy telefoninterjúban elmondta, hogy szerinte ebből is jól látszik, hogy az Északi sarkvidék mennyire érzékeny a klímaváltozásra, és az ott zajló folyamatok jól példázzák, hogy mire számíthatunk a Föld más területein.

A nagy lehűlés körülbelül hétezer évvel ezelőtt kezdődött és az Arktisz hőmérséklete az úgynevezett kis jégkorszak idején érte el minimumát, amely a 13. század és a 19 század közepe között zajlott, egészen az ipari forradalom kezdetéig. Azóta folyamatos a melegdés.

Az Arktiszon körülbelül háromszor olyan gyorsan zajlik a melegedés, mint az északi földgömb más területein a pozitív visszacsatolási mechanizmusok miatt. A magas reflektivitású jég és hó elolvadásával a felszínre kerülő, sötétebb föld és óceán több napsugárzást nyel el. A magasabb hőmérsékletek miatt több jég olvad el és így még tovább melegszik a levegő. Az Északi sark jégmezőinek olvadása a szárazföldi hómezőkre és gleccserekre is hatással van, és ezeknek az olvadás is hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.

A klímatudósok régóta tudják, hogy a Föld pályájának megváltozása befolyással van arra, hogy mennyi napsugárzás éri az Arktiszt nyáron. Ez az első alkalom, hogy évtizedről évtizedre megvizsgálták a változásokat és arra az eredményre jutottak, hogy az Északi-sarkon az átlagos nyári hőmérséklet 1, 6 fokkal emelkedett az elmúlt évtizedekben.

Hírek, érdekességek

Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.
A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.
Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.