Drasztikus melegedés az Északi-sarkon

A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.

A szén-dioxid és más, az antropogén tevékenység következtében légkörbe került gázok megváltoztathatják a Föld Nap körüli keringéséhez kapcsolódó 21 ezer éves ciklusát, állítja egy nemzetközi kutatócsoport a Science magazinban nemrégiben megjelent jelentésben. A 21 ezer éves ciklus a Föld lapultságából eredő precesszió, a földtengely elmozdulása, amely komoly hatással van a napsugárzás földfelszíni eloszlására.

David Schneider, a tanulmány egyik társszerzője, egy telefoninterjúban elmondta, hogy szerinte ebből is jól látszik, hogy az Északi sarkvidék mennyire érzékeny a klímaváltozásra, és az ott zajló folyamatok jól példázzák, hogy mire számíthatunk a Föld más területein.

A nagy lehűlés körülbelül hétezer évvel ezelőtt kezdődött és az Arktisz hőmérséklete az úgynevezett kis jégkorszak idején érte el minimumát, amely a 13. század és a 19 század közepe között zajlott, egészen az ipari forradalom kezdetéig. Azóta folyamatos a melegdés.

Az Arktiszon körülbelül háromszor olyan gyorsan zajlik a melegedés, mint az északi földgömb más területein a pozitív visszacsatolási mechanizmusok miatt. A magas reflektivitású jég és hó elolvadásával a felszínre kerülő, sötétebb föld és óceán több napsugárzást nyel el. A magasabb hőmérsékletek miatt több jég olvad el és így még tovább melegszik a levegő. Az Északi sark jégmezőinek olvadása a szárazföldi hómezőkre és gleccserekre is hatással van, és ezeknek az olvadás is hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.

A klímatudósok régóta tudják, hogy a Föld pályájának megváltozása befolyással van arra, hogy mennyi napsugárzás éri az Arktiszt nyáron. Ez az első alkalom, hogy évtizedről évtizedre megvizsgálták a változásokat és arra az eredményre jutottak, hogy az Északi-sarkon az átlagos nyári hőmérséklet 1, 6 fokkal emelkedett az elmúlt évtizedekben.

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!