A déli féltekére érkezik a tél

Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.

Tasmania szigetének néhány részén már havazott is a napokban. Egy hidegfront mögött sarkvidéki eredetű levegő áramlott a sziget fölé az Antarktisz felől. A magasabban fekvő tájakon hó, míg máshol eső formájában érkezett a csapadék. A nagyobb tengerparti városok levegőjét is lehűtötte a front, a hobarti repülőtéren múlt vasárnap még közel 22 fokot mértek, míg keddre már csak 16,4 fok volt a maximumhőmérséklet.

A helyi meteorológusok szerint nem meglepő a jelenség, az első hó azokon a tájakon általában április végén, május elején várható.

forrás: www.booktasmaniaaccommodation.com.au

A hobarti kikötő madártávlatból

 

Tegnap (április 19-én) a leghidegebbet a déli féltekén, -69, 4 °C-ot az Antarktiszon levő Concordia nevű kutatóállomáson mérték. A téli félévben az állomás elérhetetlen, az ott maradó kutatók szinte teljes elszigeteltségben telelnek át. Jelenleg 15 ember tartózkodik az állomáson, 5 olasz, 9 francia és 1 görög kutató. A hely egyébként a Föld egyik leghidegebb pontja, a hidegrekord itt -84,6°C, amit 2010-ben mértek.

Nálunk jelenleg sokkal kellemesebb tartományban mozog ma a hőmérséklet, hajnalban sem volt már talajmenti fagy, az ország nagy részén pedig szikrázó napsütés melegíti a levegőt, így a hőérzetünk igencsak nyáriasan alakul. Az északnyugati tájakon van csak a sokéves átlagnál kissé hűvösebb idő.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!