Buborékokkal a felmelegedés ellen

Egy újabb geo-mérnöki ötlet: apró légbuborékok jelenthetnek megoldást a globális felmelegedésre.

Egy Harvardi fizikus nemrégiben azzal az ötlettel állt elő a Föld hőmérsékletének csökkentésére, hogy milliónyi apró buborékot kellene a tengerekbe pumpálni, ezáltal megnövelve a vízfelszín sugárzás-visszaverő képességét (albedóját), és csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A természetes módon, a turbulencia miatt kialakuló buborékok esetében is megfigyelhető a jelenség: a vízfelszín közelében elhelyezkedő buborékok a Föld albedóját közel 0,1 százalékkal csökkentik - a Föld átlagos albedója 39 százalék. A Harvard Egyetem kutatója, Russel Seitz szerint ez a tulajdonságot kellene mesterségesen felerősíteni úgy, hogy hajók segítségével apró, mindössze 0,002 mm átmérőjű „mikro buborékokat" pumpálunk a vízbe. A mikor buborékokat úgy lehet előállítani, hogy sűrített levegővel túltelített vizet elegyítünk örvénylő vízsugarakkal. A keletkező buborékok aztán aprócska, levegővel töltött tükrökként viselkednének.

Seitz a víz, a fény és a levegő kölcsönhatásait figyelembe vevő modellszámításai alapján a buborékoknak már 1 ppm koncentrációja is megkétszerezhetné a víz fényvisszaverő képességét, ami a földi átlaghőmérsékletet akár 3 Celsius fokkal is csökkenthetné. Egy másik előnye is lehet az „óceáni pezsgőfürdőnek": a buborékok egyesek szerint növelhetik a teherhajók energiahatékonyságát is azáltal, hogy csökken a súrlódás, hiszen a hajók látszólag a levegőben lebegnek - bár itt egyelőre még számos nehézségbe ütköznek a kutatók a megvalósítás terén.

Egy 1 négyzetkilométeres óceáni felszín buborékokkal történő elárasztása viszonylag könnyen kivitelezhető, de egy egész óceán esetében ez már igencsak problémás lenne. A nehézséget nem a művelet energia igénye jelenti, hiszen azt 1000 szélerőmű biztosítaná, hanem a buborékok rövid élettartama. Emiatt ugyanis talán nem maradnak fenn elég sokáig ahhoz, hogy nagy területeket hatékonyan beborítsanak.

A módszer a tavak és folyók esetében is alkalmazható lenne a párolgás csökkentésére.

Hírek, érdekességek

Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten
Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.
Heves zivatarok itthon és Európában
Heves zivatarok alakultak ki kora délután Franciaország középső részén, és Hollandiában. A műholdképen jól látható, hogy Franciaország felett kora délután megjelent a konvektív felhőzet, és a villámlokalizációs rendszer detektálta a kialakult villámokat itt is és Hollandiában is.
Hurrikánok - kérdések és válaszok
Akik manapság rendszeresen követik az Atlanti térség hurrikánjait és azok neveit, biztosan észrevették, hogy az angol abc sorrendjének megfelelően férfi és női nevek váltogatják egymást. Íme egy pár érdekesség az aktualitásokról és a névadások szabályairól.
A szezon eddigi leghidegebb hajnala volt
Az idei őszön még nem süllyedt olyan mélyre a hőmérő higanyszála, mint kedden hajnalban. A hivatalos mérések szerint Zabaron volt a leghidegebb.