Buborékokkal a felmelegedés ellen

Egy újabb geo-mérnöki ötlet: apró légbuborékok jelenthetnek megoldást a globális felmelegedésre.

Egy Harvardi fizikus nemrégiben azzal az ötlettel állt elő a Föld hőmérsékletének csökkentésére, hogy milliónyi apró buborékot kellene a tengerekbe pumpálni, ezáltal megnövelve a vízfelszín sugárzás-visszaverő képességét (albedóját), és csökkentve a felszíni hőmérsékletet.

A természetes módon, a turbulencia miatt kialakuló buborékok esetében is megfigyelhető a jelenség: a vízfelszín közelében elhelyezkedő buborékok a Föld albedóját közel 0,1 százalékkal csökkentik - a Föld átlagos albedója 39 százalék. A Harvard Egyetem kutatója, Russel Seitz szerint ez a tulajdonságot kellene mesterségesen felerősíteni úgy, hogy hajók segítségével apró, mindössze 0,002 mm átmérőjű „mikro buborékokat" pumpálunk a vízbe. A mikor buborékokat úgy lehet előállítani, hogy sűrített levegővel túltelített vizet elegyítünk örvénylő vízsugarakkal. A keletkező buborékok aztán aprócska, levegővel töltött tükrökként viselkednének.

Seitz a víz, a fény és a levegő kölcsönhatásait figyelembe vevő modellszámításai alapján a buborékoknak már 1 ppm koncentrációja is megkétszerezhetné a víz fényvisszaverő képességét, ami a földi átlaghőmérsékletet akár 3 Celsius fokkal is csökkenthetné. Egy másik előnye is lehet az „óceáni pezsgőfürdőnek": a buborékok egyesek szerint növelhetik a teherhajók energiahatékonyságát is azáltal, hogy csökken a súrlódás, hiszen a hajók látszólag a levegőben lebegnek - bár itt egyelőre még számos nehézségbe ütköznek a kutatók a megvalósítás terén.

Egy 1 négyzetkilométeres óceáni felszín buborékokkal történő elárasztása viszonylag könnyen kivitelezhető, de egy egész óceán esetében ez már igencsak problémás lenne. A nehézséget nem a művelet energia igénye jelenti, hiszen azt 1000 szélerőmű biztosítaná, hanem a buborékok rövid élettartama. Emiatt ugyanis talán nem maradnak fenn elég sokáig ahhoz, hogy nagy területeket hatékonyan beborítsanak.

A módszer a tavak és folyók esetében is alkalmazható lenne a párolgás csökkentésére.

Hírek, érdekességek

Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.
Rekord hideget is hozhatnak az éjszakák
Kifejezetten hideg éjszakák előtt állunk, nem kizárt, hogy rekord mélyre süllyedjen a hőmérséklet. Pénteken akár 125 éves hidegrekord is megdőlhet.
Csak most kezdődik a tavasz Moszkvában
Április első felében többször visszatért a tél az orosz fővárosba, még szerdán is előfordult havas eső a térségben. A hónap végén azonban megérkezik az igazi tavasz.
Esett a hó Kelet-Erdélyben
Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka esett a hó Erdély keleti részén. A hó persze csak a magasabb hegyekben maradt meg napközben.