Blokkoló anticiklon biztosítja a nyugodt időt az ünnepi hétvégére

A négynapos hosszú hétvégén is kitart a reggeli ködfoltokkal tarkított nyugodt idő. Szombaton várható a legmelegebb, de utána sem fogunk fázni.

Európa középső és keleti része felett egy magas nyomású
képződmény épült ki, amely az előrejelzések szerint tartósan itt is marad,
nyugodt időjárást biztosítva. Miközben ez a magas nyomás megakadályozza a
ciklonok betörését a térségbe, Nyugat-Európában egymást érik a frontok, amelyek
az anticiklon (magas nyomás) nyugati és északi peremén mozognak.

A magas nyomású képződmények mind a nyári, mind a téli
félévben a nyugodt időjárásért felelnek, de másképp. Míg nyáron ez szikrázó
napsütést, gyakran kánikulát jelent, addig ősszel és télen az anticiklon idején
sokszor ködössé, nyirkossá válik a levegő - ilyen esetekben tud kialakulni a
hideg légpárna jelensége is, amikor az egész Kárpát-medencében megülepszik a
hideg, nyirkos levegő.

Az előttünk álló hosszú hétvégén azonban alapvetően kellemes időre
van kilátás, bár éjszakánként gyakran ködfoltok, illetve réteges
(Stratus) felhőzet képződik. Napközben ezek általában a délelőtt folyamán feloszlanak,
elsősorban az Északi-középhegység térségében okozhatnak tartósabban borongós (és emiatt hideg, nyirkos) időt. Szombaton ígérkezik a legmelegebb, ekkor többnyire 20 fok felett tetőzik
a hőmérséklet.

Bár
vasárnaptól már hűvösebb levegő kezd beszivárogni a Kárpát-medencébe, marad az
alapvetően kellemes idő - de elsősorban északon, északkeleten a köd, ködfelhő beragadhat, ami ott nyirkossá teheti a levegőt.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!