Az olvadó artikus jégtakaró miatt veszélyben vannak a jegesmedvék

Egy napokban publikált tanulmány szerint, az arktikus jégtakaró hiánya komolyan veszélyezteti a jegesmedve populációt.

A jegesmedvék az északi sarkon élő ragadozó emlősök. A késő téli, kora tavaszi párzást követően, általában 2 kölyke születik, de az alom nagysága 4 is lehet.

A napokban a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a jegesmedve almok a sarki jég csökkenése miatt egyre kisebbek lesznek. A kutatás egyik vezetője, Molnár Péter az Albertai Egyetem kutatója, elmondta, hogy míg a 90-es években még gyakori volt, hogy egy jegesmedve két-három utódot is világra hozott egyszerre, addig mára ez a jelenség már ritkaság számba megy. Napjainkban nagyon ritka, hogy egy jegesmedvének három kölyke születik, de ugyanolyan ritkaság számba megy a két kölyköt nevelő jegesmedve. A legtöbb állat már csak egyetlen bocsot nevel.

A tanulmány a kanadai Hudson-öböl környékén élő medve populációt vizsgálta, amelyek egyedeinek száma 20 év leforgása alatt 1200-ról 900-ra csökkent.

A jegesmedvék az év leghidegebb 8 hónapjában a jégmezőkön vándorolva szerzik be táplálékukat, főként fókákra vadászva. A melegebb 4 hónapban a szárazföldön tartózkodnak és többnyire koplalnak. Így ha hosszabbak lesznek a melegebb, jégmentes időszakok a jegesmedvéknek kevesebb ideje lesz a táplálkozásra.

Ha kevesebb lesz a táplálék a jegesmedvék értelemszerűen kevesebb zsírt tudnak elraktározni a szűkösebb hónapokra, és a vemhesség idejére. A vemhes medvék hosszú hónapokig felhalmozott zsír-tartalékukból élnek. Ha rövidebb idejük lesz a táplálkozásra, akkor csökken a bocsok túlélésének esélye is, hisz az anyamedvének nem lesz elegendő zsírtartaléka, hogy életbe tartsa saját magát a bocsokat is, addig míg újra vadászni tud.

Az arktikus jégtakaró az elmúlt években egyre korábban indult olvadásnak, és a legfrissebb mérési eredmények szerint az Arktisz jégtakarója idén januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki. A kutatók vizsgálataik alapján azt állítják, hogy a 90-es években a jegesmedvék 28 százaléka nem hozott világra utódot. Ha 2050-re a sarki jég olvadása a jelenleginél egy hónappal korábbra tevődik át, akkor a jegesmedvék 40-70 százaléka nem fog utódot világra hozni, állítják a kutatók.

Molnár Péter szerint ez az első tanulmány, amely megadja, hogy hogyan fog csökkenni a jegesmedve populáció a felmelegedés következtében.

A tanulmány következtetései nemcsak a kanadai Hudson-öböl környékén élő jegesmedvékre igazak, hanem a globális jegesmedve populáció egyharmadára is.

Hírek, érdekességek

Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.
Jön a hideg!
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen napok elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az október, és jön az első komolyabb lehűlés is. Olvassa el, mire számíthat!
A mozgalmasság jegyében telik a hosszú hétvége
A május 1-el induló hosszú hétvégén igencsak mozgalmas időjárásban lesz részünk. Frontok jönnek-mennek, szeles időre, áprilisra jellemző változékonyságra számíthatunk. A változékonyság sokakat megvisel - cikkünkből kiderül, hogyan érezhetjük jobban magunkat május első napjaiban!
Viszlát nyár! Viszlát hőhullám!
Szeptember 2-án nyugat felől egy hidegfront érte hazánk területét, amelynek köszönhetően véget ér a 2015-ös év utolsó nyári hőhulláma is. Ez volt az idei nyár sorrendben ötödik hőhulláma.