Az olvadó artikus jégtakaró miatt veszélyben vannak a jegesmedvék

Egy napokban publikált tanulmány szerint, az arktikus jégtakaró hiánya komolyan veszélyezteti a jegesmedve populációt.

A jegesmedvék az északi sarkon élő ragadozó emlősök. A késő téli, kora tavaszi párzást követően, általában 2 kölyke születik, de az alom nagysága 4 is lehet.

A napokban a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a jegesmedve almok a sarki jég csökkenése miatt egyre kisebbek lesznek. A kutatás egyik vezetője, Molnár Péter az Albertai Egyetem kutatója, elmondta, hogy míg a 90-es években még gyakori volt, hogy egy jegesmedve két-három utódot is világra hozott egyszerre, addig mára ez a jelenség már ritkaság számba megy. Napjainkban nagyon ritka, hogy egy jegesmedvének három kölyke születik, de ugyanolyan ritkaság számba megy a két kölyköt nevelő jegesmedve. A legtöbb állat már csak egyetlen bocsot nevel.

A tanulmány a kanadai Hudson-öböl környékén élő medve populációt vizsgálta, amelyek egyedeinek száma 20 év leforgása alatt 1200-ról 900-ra csökkent.

A jegesmedvék az év leghidegebb 8 hónapjában a jégmezőkön vándorolva szerzik be táplálékukat, főként fókákra vadászva. A melegebb 4 hónapban a szárazföldön tartózkodnak és többnyire koplalnak. Így ha hosszabbak lesznek a melegebb, jégmentes időszakok a jegesmedvéknek kevesebb ideje lesz a táplálkozásra.

Ha kevesebb lesz a táplálék a jegesmedvék értelemszerűen kevesebb zsírt tudnak elraktározni a szűkösebb hónapokra, és a vemhesség idejére. A vemhes medvék hosszú hónapokig felhalmozott zsír-tartalékukból élnek. Ha rövidebb idejük lesz a táplálkozásra, akkor csökken a bocsok túlélésének esélye is, hisz az anyamedvének nem lesz elegendő zsírtartaléka, hogy életbe tartsa saját magát a bocsokat is, addig míg újra vadászni tud.

Az arktikus jégtakaró az elmúlt években egyre korábban indult olvadásnak, és a legfrissebb mérési eredmények szerint az Arktisz jégtakarója idén januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki. A kutatók vizsgálataik alapján azt állítják, hogy a 90-es években a jegesmedvék 28 százaléka nem hozott világra utódot. Ha 2050-re a sarki jég olvadása a jelenleginél egy hónappal korábbra tevődik át, akkor a jegesmedvék 40-70 százaléka nem fog utódot világra hozni, állítják a kutatók.

Molnár Péter szerint ez az első tanulmány, amely megadja, hogy hogyan fog csökkenni a jegesmedve populáció a felmelegedés következtében.

A tanulmány következtetései nemcsak a kanadai Hudson-öböl környékén élő jegesmedvékre igazak, hanem a globális jegesmedve populáció egyharmadára is.

Hírek, érdekességek

Az idei szezon első trópusi vihara készülődik az Atlanti-óceánon
Elég gyenge az idei hurrikánszezon az Atlanti-óceánon. A június elsejétől november végéig tartó szezonban eddig még említésre méltó vihar sem volt. Az Atlanti-óceánon most kialakult trópusi depresszió azonban várhatóan hamarosan trópusi viharrá erősödik.
A Fülöp-szigetek térségében szinte egymást érik a trópusi ciklonok. A hétvégén pusztító, Kujira nevet viselő tájfun után csütörtökön újabb vihar éri el a szigetország északi részét. A Chan-Hom az előrejelzések szerint sokfelé okoz majd kiadós esőzéseket és áradásokat.
Védekezzünk az UV sugárzás ellen
Nyáron a nagy meleg és napsütés sok embert a szabadba csábít, ám nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a túlzásba vitt napozás milyen veszélyeket rejt. Az UV sugárzás ugyanis komoly veszélyforrás.
Szélsőséges időjárás hazánkban
Az elmúlt napok, hetek időjárására a változékonyság volt leginkább jellemző. Az ország északi részén, május végén, több helyen mértek fagypont körüli minimum hőmérsékletet, Nyugat-Magyarországon május 30-án 8 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet.