A jegesmedvék az északi sarkon élő ragadozó emlősök. A késő téli, kora tavaszi párzást követően, általában 2 kölyke születik, de az alom nagysága 4 is lehet.
A napokban a Nature Communication folyóiratban megjelent tanulmány szerint, a jegesmedve almok a sarki jég csökkenése miatt egyre kisebbek lesznek. A kutatás egyik vezetője, Molnár Péter az Albertai Egyetem kutatója, elmondta, hogy míg a 90-es években még gyakori volt, hogy egy jegesmedve két-három utódot is világra hozott egyszerre, addig mára ez a jelenség már ritkaság számba megy. Napjainkban nagyon ritka, hogy egy jegesmedvének három kölyke születik, de ugyanolyan ritkaság számba megy a két kölyköt nevelő jegesmedve. A legtöbb állat már csak egyetlen bocsot nevel.
A tanulmány a kanadai Hudson-öböl környékén élő medve populációt vizsgálta, amelyek egyedeinek száma 20 év leforgása alatt 1200-ról 900-ra csökkent.
A jegesmedvék az év leghidegebb 8 hónapjában a jégmezőkön vándorolva szerzik be táplálékukat, főként fókákra vadászva. A melegebb 4 hónapban a szárazföldön tartózkodnak és többnyire koplalnak. Így ha hosszabbak lesznek a melegebb, jégmentes időszakok a jegesmedvéknek kevesebb ideje lesz a táplálkozásra.
Ha kevesebb lesz a táplálék a jegesmedvék értelemszerűen kevesebb zsírt tudnak elraktározni a szűkösebb hónapokra, és a vemhesség idejére. A vemhes medvék hosszú hónapokig felhalmozott zsír-tartalékukból élnek. Ha rövidebb idejük lesz a táplálkozásra, akkor csökken a bocsok túlélésének esélye is, hisz az anyamedvének nem lesz elegendő zsírtartaléka, hogy életbe tartsa saját magát a bocsokat is, addig míg újra vadászni tud.
Az arktikus jégtakaró az elmúlt években egyre korábban indult olvadásnak, és a legfrissebb mérési eredmények szerint az Arktisz jégtakarója idén januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki. A kutatók vizsgálataik alapján azt állítják, hogy a 90-es években a jegesmedvék 28 százaléka nem hozott világra utódot. Ha 2050-re a sarki jég olvadása a jelenleginél egy hónappal korábbra tevődik át, akkor a jegesmedvék 40-70 százaléka nem fog utódot világra hozni, állítják a kutatók.
Molnár Péter szerint ez az első tanulmány, amely megadja, hogy hogyan fog csökkenni a jegesmedve populáció a felmelegedés következtében.
A tanulmány következtetései nemcsak a kanadai Hudson-öböl környékén élő jegesmedvékre igazak, hanem a globális jegesmedve populáció egyharmadára is.
