Az idei volt a legenyhébb tél Kanadában

Minden idők legenyhébb és legszárazabb telét követően Kanadába is beköszöntött a tavasz.

A Kanadai Környezeti Intézet (Environment Canada) tájékoztatása szerint a 2009/2010-es tél rekord enyhének bizonyult. Az intézet 1948 óta gyűjti a meteorológiai adatokat, és az ország egészére vonatkozóan meghatározva az idei tél átlaghőmérsékletét, azt tapasztalták, hogy az 4 Celsius fokkal meghaladta a szokásos értéket. Az Arktisz egyes területein, valamint Quebec tartomány északi részén pedig átlagosan 6 fokkal mutattak magasabbat a hőmérők a megszokottnál.

Egyúttal közel 20 százalékkal kevesebb csapadék is hullott az átlagosnál, ami szintén rekordnak minősül.

A szokatlan időjárásért feltehetően a Csendes-óceán medencéjében megfigyelhető, de az időjárást világszerte befolyásolni képes El Niño jelenség felel, de a klíma változásai is szerepet játszhatnak.

El Niño időszakban a tenger felszínének hőmérséklete az átlagosnál magasabb, karácsony környékén jelentkezik a Csendes-óceán trópusi területein, és hónapokig tart. Hatását az egész Földön éreztetheti, míg Amerika trópusi partvidékén, Peru térségében özönvízszerű esőzésekre kerül sor, addig Ausztráliában és Ázsia délkeleti részén az aszály okoz gondokat. De az időjárást a trópusoktól távolabb is képes befolyásolni, Észak-Amerikában például El Niño idején az átlagosnál enyhébb és csapadékszegényebb tél köszönt be.

Az enyhe tél a Vancouver-i Téli Olimpia szervezőinek is sok fejtörést okozott, miután a kevés hó miatt számos sporteseményt el kellett halasztani.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!