Az időjárás és mindennapi életünk

Az időjárás emberi szervezetre gyakorolt hatása vitathatatlan tény. Gyakran befolyásolja károsan a hangulatunkat, munkavégzésünk hatékonyságát, de a tudomány eddig még nem szolgált kellően alkalmas módszerrel e „népbetegség” megfelelő kezelésére. Minden ember nagy lépést tehetne életminőségének javulása érdekében, ha tisztában lenne azzal, milyen időjárás-érzékenységi kategóriába sorolható. Egy most befejeződő Új Magyarország kutatási projekt lehetőséget ad ennek meghatározására.

Befejezéshez közeledik az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló „Humánmeteorológiai kutatások végzése és valósidejű, perszonális humánmeteorológiai szolgáltató rendszer fejlesztése” című kutatási projekt. A kutatás a légköri folyamatok és az emberi szervezet kölcsönhatásait vizsgálja, valamint módszereket dolgoz ki a pontosabb humánmeteorológiai szolgáltatások biztosítására. Az ICI Interaktív Kommunikációs Zrt 71 millió Ft-os költségvetésű Kutatási és Fejlesztési projektjéhez 31,5 millió Ft-os támogatást nyert a KMOP-1.1.4 program keretében.

A téma fontosságát jelzi, hogy az emberek mintegy 78%-a érzékeny bizonyos időjárási folyamatokra, 30% esetében pedig kifejezetten életminőség rontó tünetek jelentkeznek. A vizsgálatokat nehezíti, hogy nagyon kevés az általános, mindenkire alkalmazható szabály. Sokkal inkább az jellemző, hogy az időjárás által kiváltott hatások egyéni időjárás-érzékenységen keresztül jelennek meg.

A saját szervezetünk által mutatott reakciók megismerésével lehetőségünk nyílik az életvitelünk jobb megszervezésére – ezzel életminőségünk javítására – illetve a humánmeteorológiai ismeretek segítségével a gyógyítás tudománya is hatékonyabbá válhat.

A kutatás során rendkívül nagy mennyiségű, több éves egészségügyi és időjárási adat került feldolgozásra. A kapott eredmények alkalmazását és továbbfejlesztését a XVIII. kerületben működő Meteo Klinika Kft is végzi. A kerület lakossága részére szerencsés egybeesés, hogy elindult a kerületi "Környezeti monitoring program" végrehajtása, amelynek keretében folyamatos mérésre kerülnek az időjárási paraméterek, a gáz- és porszennyezettség, valamint a zajterhelés is. A mért adatokra alapozva a lakosság és az intézmények részletes, folyamatos tájékoztatást kaphatnak majd az egészséget, életminőséget aktuálisan befolyásoló környezeti hatásokról.

A kutatás és az alkalmazás kérdéseiről „Az időjárás és mindennapi életünk” című konferencián kaphatunk tájékoztatást 2010. február 25-én 14 órától a XVIII. kerület Rózsa Művelődési Házban, 1181 Bp. Városház u. 1-3. A rendezvényen való részvétel díjtalan!

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!