Ausztráliában is rendkívül csapadékos volt 2010

Ausztráliában 2010 a mérések kezdete óta a harmadik legcsapadékosabb év volt. A sok esőnek, a La Nina névre keresztelt jelenség áll a hátterében.

Ausztráliában a helyi meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint a 2010-es év második fele, a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb félév volt, amely, a júliusban megerősödő La Niña jelenséggel magyarázható.

A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzát áramlás elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami Indonézia környezetében halmozódik föl.

Amikor gyengül a passzátszél, akkor a meleg víz az óceán felszínén visszaáramlik a perui partokhoz. Ezt a periódust hívják El Niño időszaknak, melynek során rendkívüli szárazság fordulhat elő Ausztráliában és Indonéziában, és az átlagosnál csapadékosabb idő figyelhető meg Dél-Amerika partjainál.

Ellentétes esetben, ha a passzátszél megerősödik, akkor a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, ilyenkor ebben a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Niña periódus.

Ausztráliában az egész 2010-es év különleges időjárásunak mondható. Amellett, hogy az év második fele mindenidők legcsapadékosabb féléve volt, az egész évet tekintetve 2010 a harmadik legcsapadékosabb év volt a mérések kezdete óta. Emellett a hőmérséklet alakulása is különlegesnek mondható, hiszen az elmúlt 9 év leghidegebb éve volt 2010 az országban. Ezzel együtt a helyi meteorológusok természetesen azt állítják, hogy a globális felmelegedés továbbra is folytatódik, és az ilyen hidegebb időszakok természetesnek tekinthetők.

Hírek, érdekességek

Beköszöntött a nyár Dél- és Nyugat-Európába
Franciaország és Spanyolország területén a délutáni hőmérsékletek a napokban már többfelé meghaladták a 30 fokot, beköszöntött a nyár.
A déli féltekére érkezik a tél
Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Zivatarokkal köszönt ránk a hétfő
Labilisabb légtömegek érkeztek hazánk fölé az éjszakai órákban, és a következő napok időjárását is meghatározzák. Csapadékosan indul a hét, senki ne hagyja otthon az esernyőjét.