Ausztráliában is rendkívül csapadékos volt 2010

Ausztráliában 2010 a mérések kezdete óta a harmadik legcsapadékosabb év volt. A sok esőnek, a La Nina névre keresztelt jelenség áll a hátterében.

Ausztráliában a helyi meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint a 2010-es év második fele, a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb félév volt, amely, a júliusban megerősödő La Niña jelenséggel magyarázható.

A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzát áramlás elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami Indonézia környezetében halmozódik föl.

Amikor gyengül a passzátszél, akkor a meleg víz az óceán felszínén visszaáramlik a perui partokhoz. Ezt a periódust hívják El Niño időszaknak, melynek során rendkívüli szárazság fordulhat elő Ausztráliában és Indonéziában, és az átlagosnál csapadékosabb idő figyelhető meg Dél-Amerika partjainál.

Ellentétes esetben, ha a passzátszél megerősödik, akkor a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, ilyenkor ebben a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Niña periódus.

Ausztráliában az egész 2010-es év különleges időjárásunak mondható. Amellett, hogy az év második fele mindenidők legcsapadékosabb féléve volt, az egész évet tekintetve 2010 a harmadik legcsapadékosabb év volt a mérések kezdete óta. Emellett a hőmérséklet alakulása is különlegesnek mondható, hiszen az elmúlt 9 év leghidegebb éve volt 2010 az országban. Ezzel együtt a helyi meteorológusok természetesen azt állítják, hogy a globális felmelegedés továbbra is folytatódik, és az ilyen hidegebb időszakok természetesnek tekinthetők.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Hűvös júniusi napok
Jóval hidegebb volt az elmúlt napokban, mint egy átlagos nyári napon, ugyanis néhány napon keresztül egy hidegfront felhőzete befolyásolta hazánk időjárását.