Ausztráliában is rendkívül csapadékos volt 2010

Ausztráliában 2010 a mérések kezdete óta a harmadik legcsapadékosabb év volt. A sok esőnek, a La Nina névre keresztelt jelenség áll a hátterében.

Ausztráliában a helyi meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint a 2010-es év második fele, a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb félév volt, amely, a júliusban megerősödő La Niña jelenséggel magyarázható.

A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzát áramlás elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami Indonézia környezetében halmozódik föl.

Amikor gyengül a passzátszél, akkor a meleg víz az óceán felszínén visszaáramlik a perui partokhoz. Ezt a periódust hívják El Niño időszaknak, melynek során rendkívüli szárazság fordulhat elő Ausztráliában és Indonéziában, és az átlagosnál csapadékosabb idő figyelhető meg Dél-Amerika partjainál.

Ellentétes esetben, ha a passzátszél megerősödik, akkor a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, ilyenkor ebben a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Niña periódus.

Ausztráliában az egész 2010-es év különleges időjárásunak mondható. Amellett, hogy az év második fele mindenidők legcsapadékosabb féléve volt, az egész évet tekintetve 2010 a harmadik legcsapadékosabb év volt a mérések kezdete óta. Emellett a hőmérséklet alakulása is különlegesnek mondható, hiszen az elmúlt 9 év leghidegebb éve volt 2010 az országban. Ezzel együtt a helyi meteorológusok természetesen azt állítják, hogy a globális felmelegedés továbbra is folytatódik, és az ilyen hidegebb időszakok természetesnek tekinthetők.

Hírek, érdekességek

Előre jelezhetők a trópusi erdőtüzek?
Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerfelszín hőmérséklete összefügg az egyenlítői övben fellobbanó erdőtüzekkel.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.