Ausztráliában is rendkívül csapadékos volt 2010

Ausztráliában 2010 a mérések kezdete óta a harmadik legcsapadékosabb év volt. A sok esőnek, a La Nina névre keresztelt jelenség áll a hátterében.

Ausztráliában a helyi meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint a 2010-es év második fele, a mérések kezdete óta a legcsapadékosabb félév volt, amely, a júliusban megerősödő La Niña jelenséggel magyarázható.

A Csendes-óceán felszínének hőmérséklete az uralkodó széljárás miatt változó eloszlást mutat. Normális esetben a keleties passzát áramlás elfújja a meleg tengervizet Dél-Amerika partjaitól, ami Indonézia környezetében halmozódik föl.

Amikor gyengül a passzátszél, akkor a meleg víz az óceán felszínén visszaáramlik a perui partokhoz. Ezt a periódust hívják El Niño időszaknak, melynek során rendkívüli szárazság fordulhat elő Ausztráliában és Indonéziában, és az átlagosnál csapadékosabb idő figyelhető meg Dél-Amerika partjainál.

Ellentétes esetben, ha a passzátszél megerősödik, akkor a meleg tengervíz még jobban felhalmozódik az indonéz partoknál, ilyenkor ebben a térségben erősödik a monszun tevékenység. Ez a La Niña periódus.

Ausztráliában az egész 2010-es év különleges időjárásunak mondható. Amellett, hogy az év második fele mindenidők legcsapadékosabb féléve volt, az egész évet tekintetve 2010 a harmadik legcsapadékosabb év volt a mérések kezdete óta. Emellett a hőmérséklet alakulása is különlegesnek mondható, hiszen az elmúlt 9 év leghidegebb éve volt 2010 az országban. Ezzel együtt a helyi meteorológusok természetesen azt állítják, hogy a globális felmelegedés továbbra is folytatódik, és az ilyen hidegebb időszakok természetesnek tekinthetők.

Hírek, érdekességek

Villámgyors volt ez a hidegfront
Február 8-án, vasárnap hajnali fél egykor megérkezett hazánkba egy rendkívül gyorsan mozgó, markáns hidegfront, ami már el is hagyta déli határainkat. A hét utolsó napján többfelé van havazás, hózápor, ami az erős, sokfelé viharossá fokozódó széllel ismét hófúvást okoz a Dunántúlon, csak indokolt esetben üljenek autóba!
Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?
Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.
Napokig tartó kettősfronti hatás terhel
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen hét elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az eddig is kimondottan enyhe január. Olvassa el, mire számíthat!
Hidegfrontérzékenyek, figyelem!
Január első hétvégéjén hidegfront alakítja az időjárást. Az ilyen markáns légköri változásoknak komoly élettani hatásuk lehet, amennyiben Ön frontérzékeny. Készüljön fel rá hasznos tanácsainkkal!