Ausztráliába beköszöntött a tavasz

A Föld másik felén lévő Ausztráliában most kezdődik a tavasz. Az enyébb idő szinte óramű pontosságal érkezett meg az ország keleti felébe.

A viszonylag enyhe téli hónapokat követően, szeptember elsején, a tavasz első napján, szinte berobbant a meleg az ország keleti felébe. Sidneyben az elmúlt 145 évben nem kezdődött ilyen meleg idővel a tavasz, mint idén.

Az ország közepén az elmúlt hetekben egy erős, magasnyomású rendszer épült ki, melynek területén napos, meleg időjárás alakult ki. Innen kerül a meleg levegő az ország délkeleti részébe.

Ausztrália legnagyobb városa, Sidney fölött szinte teljesen felhős az ég, ami megakadályozza, hogy a napsugárzás elérje a földfelszínt, ennek következtében a hőmérsékletnek viszonylag alacsonynak kellene lennie. Ám most az erős északnyugati szél, az ország belseje felől rendkívül meleg levegőt szállít a térségbe, a felhők pedig megakadályozzák, hogy ez a meleg levegő kisugározódon a világűr felé, így a szokásosnál jóval melegebb időjárás alakult ki a városban.

Sidneyben az első tavaszi napon 25,9 fokot mértek, ilyen magasra május óta nem emelkedett a hőmérő higanyszála, és utoljára 1865-ben kezdődött ilyen meleggel a tavasz.

A jó kezdés után azonban megtorpan a felmelegedés, csapadékosabb és hűvösebb napok köszöntenek a városra.

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.