Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál

Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.

Nemcsak a Kárpát-medencét, hanem egész Európát kettészelte az a hullámzó frontrendszer, amely tegnap este érte el a Dunántúlt. A frontzóna Finnországtól Kelet-Közép-Európán át a Földközi-tengerig húzódik, déli peremén pedig egy mediterrán ciklon generálódott. A front kvázi egy helyben áll, ez okozza a hatalmas különbséget az ország keleti és nyugati fele között. Míg a Tiszántúlon 27, 29 fokos nyári idő jellemző, addig a Duna vonalától nyugatra csak kevéssel 10 fok fölötti értékeket mérünk.


A Kárpát-medence csütörtökön kevéssel 13 óra után.

Európai hőtérképünkön jól kirajzolódik, hogy meddig jutott el a frontzóna, hiszen ahol már átvonult, ott csak 10, 15 fokos hőmérsékleti értékek jellemzőek. Izlandon és Norvégiában is csak alig van hidegebb annál, amit a Dunántúlon mutatnak a hőmérők - a tegnapi csúcsokhoz képest 10-15 fokkal esett vissza a hőmérséklet.


Európai hőtérkép csütörtökön 13 óra körül.

A front csapadékzónája a Duna-Tisza közének nyugati feléig jutott el, az Alpokalján az elmúlt kb. 16 órában helyenként már 25-35 mm esett. Emellett pl. Bakonycsernyén 15, Mosonmagyaróvárott 13, míg Pesten és környékén 3-5 mm-t mértünk. Az eddigi legnagyobb széllökést Fertőszentmiklóson regisztráltuk 71 km/órával.

Várhatóan a Dunántúl délnyugati részén tart legtovább a csapadékhullás, itt csak holnap déltájt szűnik meg. Átmeneti szünetet követően péntek este aztán ismét nedves légtömeg érkezik, amelyből még szombaton is több helyen valószínű eső, zápor. Ebből pedig már a keleti megyéknek is jut majd.

Hírek, érdekességek

Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
Rekord vastag a hóréteg a mátraszentistváni sípályán
Mátraszentistvánon 2004-ben nyílt meg a sípálya, és a kezdetek óta ott még sosem volt ilyen vastag a hótakaró.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.
Ismét ugrásszerűen nőtt a belvízi elöntés
Már bő 60 ezer hektárt érint országosan a belvíz. Noha még nincs vége a márciusnak, már több helyen lehullott két-háromhavi csapadék, és a csapadékos időszak folytatódik.