Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál

Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.

Nemcsak a Kárpát-medencét, hanem egész Európát kettészelte az a hullámzó frontrendszer, amely tegnap este érte el a Dunántúlt. A frontzóna Finnországtól Kelet-Közép-Európán át a Földközi-tengerig húzódik, déli peremén pedig egy mediterrán ciklon generálódott. A front kvázi egy helyben áll, ez okozza a hatalmas különbséget az ország keleti és nyugati fele között. Míg a Tiszántúlon 27, 29 fokos nyári idő jellemző, addig a Duna vonalától nyugatra csak kevéssel 10 fok fölötti értékeket mérünk.


A Kárpát-medence csütörtökön kevéssel 13 óra után.

Európai hőtérképünkön jól kirajzolódik, hogy meddig jutott el a frontzóna, hiszen ahol már átvonult, ott csak 10, 15 fokos hőmérsékleti értékek jellemzőek. Izlandon és Norvégiában is csak alig van hidegebb annál, amit a Dunántúlon mutatnak a hőmérők - a tegnapi csúcsokhoz képest 10-15 fokkal esett vissza a hőmérséklet.


Európai hőtérkép csütörtökön 13 óra körül.

A front csapadékzónája a Duna-Tisza közének nyugati feléig jutott el, az Alpokalján az elmúlt kb. 16 órában helyenként már 25-35 mm esett. Emellett pl. Bakonycsernyén 15, Mosonmagyaróvárott 13, míg Pesten és környékén 3-5 mm-t mértünk. Az eddigi legnagyobb széllökést Fertőszentmiklóson regisztráltuk 71 km/órával.

Várhatóan a Dunántúl délnyugati részén tart legtovább a csapadékhullás, itt csak holnap déltájt szűnik meg. Átmeneti szünetet követően péntek este aztán ismét nedves légtömeg érkezik, amelyből még szombaton is több helyen valószínű eső, zápor. Ebből pedig már a keleti megyéknek is jut majd.

Hírek, érdekességek

Sarkvidéki hideg tör rá Chicagora
A hét hátralévő részében egy nagyon erős hidegfront mögött sarkvidéki levegő árasztja el az Egyesült Államok egész északkeleti részét.
Sajtóközlemény
Uniós támogatásból a légkörkörnyezeti folyamatok humánmeteorológiai hatásainak kutatását sikerült megvalósítani.
A villámokat vizsgálja a NASA
A legfrissebb bejelentés szerint a NASA egy új projektet indít, amiben a világűrből figyelik a viharokat - különös tekintettel a villámokra.
Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten
Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.