Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál

Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.

Nemcsak a Kárpát-medencét, hanem egész Európát kettészelte az a hullámzó frontrendszer, amely tegnap este érte el a Dunántúlt. A frontzóna Finnországtól Kelet-Közép-Európán át a Földközi-tengerig húzódik, déli peremén pedig egy mediterrán ciklon generálódott. A front kvázi egy helyben áll, ez okozza a hatalmas különbséget az ország keleti és nyugati fele között. Míg a Tiszántúlon 27, 29 fokos nyári idő jellemző, addig a Duna vonalától nyugatra csak kevéssel 10 fok fölötti értékeket mérünk.


A Kárpát-medence csütörtökön kevéssel 13 óra után.

Európai hőtérképünkön jól kirajzolódik, hogy meddig jutott el a frontzóna, hiszen ahol már átvonult, ott csak 10, 15 fokos hőmérsékleti értékek jellemzőek. Izlandon és Norvégiában is csak alig van hidegebb annál, amit a Dunántúlon mutatnak a hőmérők - a tegnapi csúcsokhoz képest 10-15 fokkal esett vissza a hőmérséklet.


Európai hőtérkép csütörtökön 13 óra körül.

A front csapadékzónája a Duna-Tisza közének nyugati feléig jutott el, az Alpokalján az elmúlt kb. 16 órában helyenként már 25-35 mm esett. Emellett pl. Bakonycsernyén 15, Mosonmagyaróvárott 13, míg Pesten és környékén 3-5 mm-t mértünk. Az eddigi legnagyobb széllökést Fertőszentmiklóson regisztráltuk 71 km/órával.

Várhatóan a Dunántúl délnyugati részén tart legtovább a csapadékhullás, itt csak holnap déltájt szűnik meg. Átmeneti szünetet követően péntek este aztán ismét nedves légtömeg érkezik, amelyből még szombaton is több helyen valószínű eső, zápor. Ebből pedig már a keleti megyéknek is jut majd.

Hírek, érdekességek

Három kettősfront hat nap alatt
November 13-tól kezdve 6 nap alatt három kettősfront is érkezik, ráadásul egyre nagyobb csapadékot okoznak. A jelenlegi előrejelzések szerint november 18-án országos eső várható. Olvassa el cikkünket és tudjon meg többet a kettősfrontokról, valamint azok élettani hatásairól!
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.