Már a 20. század elején próbálkoztak a kutatók a magaslégkör megismerésével, de csak a század közepétől, a technika fejlődésével váltak a magaslégköri mérések az előrejelzések gerincévé.
A számítógépes modellek elterjedését, valamint a televízióban látható látványos grafikákat is ennek a kis habszivacsba zárt műszernek köszönhetjük, amit egy kb. 1,5 méter átmérőjű héliummal töltött ballon visz a magasba naponta kétszer.
Az apró műszer kb. 35 kilométeres magasságig jut el, és fölfelé haladva méri a légnyomás-, a hőmérséklet-, a nedvesség-, a szélirány- és szélsebesség-változást, amit rádiójelekkel továbbít a felszíni állomásra. Az útja végén a ballon szétpukkad, és a szonda visszazuhan a földre.
Magyarországon, Budapesten délben és éjfélkor indítják útnak a szondákat, míg Szegeden naponta egyszer, éjfélkor bocsátanak föl meteorológiai ballont.