60 év után tovább szolgálnak a meteorológiai ballonok

60 évvel ezelőtt bocsátották fel az első modern meteorológiai szondát, és azóta még mindig elengedhetetlen része az előrejelzések készítésének.

Már a 20. század elején próbálkoztak a kutatók a magaslégkör megismerésével, de csak a század közepétől, a technika fejlődésével váltak a magaslégköri mérések az előrejelzések gerincévé.

A számítógépes modellek elterjedését, valamint a televízióban látható látványos grafikákat is ennek a kis habszivacsba zárt műszernek köszönhetjük, amit egy kb. 1,5 méter átmérőjű héliummal töltött ballon visz a magasba naponta kétszer.

Az apró műszer kb. 35 kilométeres magasságig jut el, és fölfelé haladva méri a légnyomás-, a hőmérséklet-, a nedvesség-, a szélirány- és szélsebesség-változást, amit rádiójelekkel továbbít a felszíni állomásra. Az útja végén a ballon szétpukkad, és a szonda visszazuhan a földre.

Magyarországon, Budapesten délben és éjfélkor indítják útnak a szondákat, míg Szegeden naponta egyszer, éjfélkor bocsátanak föl meteorológiai ballont.

Hírek, érdekességek

Egy mediterrán ciklon előterében nedves, labilis légtömegeket okoznak többfelé záport, zivatart. A főváros térségét is megközelítették gyenge intenzitású zivatarok, de rövid időn belül fel is oszlottak. Az este folyamán az északkeleti országrészben esett nagyobb csapadék, azonban újabb zivatarok jelentek meg a Dunántúlon.
Buborékokkal a felmelegedés ellen
Egy újabb geo-mérnöki ötlet: apró légbuborékok jelenthetnek megoldást a globális felmelegedésre.
Spanyolországban már érezhető a klímaváltozás
Spanyolországban emelkedik leggyorsabban az átlaghőmérséklet az északi féltekén. 1975 óta, minden 10 évben 0,5 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.
Üstökös csóvával rendelkező bolygóra figyeltek fel
Csillagászok a Hubble űrteleszkóp segítségével egy olyan bolygóra bukkantak, amely az üstökösökhöz hasonlóan csóvával rendelkezik.