A HD 209458b nevet viselő óriás gázbolygó, amely egy távoli naprendszerben helyezkedik el, olyan közel kering központi csillagához, hogy a csillagból kiáramló napszél (nagy sebességű, elektromos töltött részecskék sokasága) magával viszi a felforrósított légkör anyagának egy részét, üstökös csóvát képezve belőle.
A HD 209458b nevű bolygó csóvája.
A Hubble űrteleszkópon elhelyezett Cosmic Origins Spectrograph (Kozmikus Eredetet vizsgáló Spektrográf) nevű műszer, ami a fényt analizálja, szén és szilikon jelenlétét mutatta ki a bolygó légkörében. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a bolygó légkörét elhagyó anyagrészecskék nem azonos sebességgel haladnak a világűrben.
A HD 209458b jelű bolygót még 2003-ban fedezték fel. 153 fényévre van tőlünk - a fényév az a távolság, amit a fény légüres térben (vákuumban) egy év alatt megtesz; ez 9,4 trillió (9,46x1012) kilométernek felel meg. Összehasonlításként, a Nap-Föld távolság 8,3 fénypercnek (egy perc alatt megtett út), azaz kb. 4,4 millió fényévnek felel meg. A bolygó tömege csak kevéssel marad el a Jupiteré mögött - ami mellesleg egymagában 2,5-szer nagyobb tömegű, mint a Naprendszer többi bolygója együttesen -, de központi csillagához, melyet 3 és fél (földi) nap alatt kerül meg, százszor közelebb helyezkedik el. Összehasonlításként, Naprendszerünk leggyorsabb bolygójának, a Merkúrnak is 88 nap kell ehhez.
A bolygó légköre több mint 1000 Celsius fokos, de becslések szerint még így is közel egy trillió évig tart, míg a bolygó elpárolog.
A Párizsi Obszervatórium adati szerint elmúlt két évtizedben a csillagászok több mint 460 bolygót fedeztek fel, amelyek egy közeli csillag körül keringenek.