20 éve nem tapasztalt trópusi vihar Indiában

India keleti partjait csütörtökön érte el a Laila névre keresztelt trópusi vihar. A Csendes-óceán másik vihara Afrika északkeleti részét és az Arab-félsziget térségét fenyegeti.

A Laila kedden alakult ki a Csendes óceán medencéjében, India partjaitól délkeletre. A trópusi vihar északnyugat felé haladva csütörtök reggel érte el India délkeleti államait.

A Laila szerdán volt a legerősebb, akkor a ciklonban mért átlagos szélsebesség meghaladta a 120 kilométer/órát. Csütörtök reggelre kicsit gyengül a vihar, az átlagos szélsebesség kora reggel 111 kilométer/óra volt, a széllökések pedig megközelítették a 140 kilométer/órát.

Andhra Pradesh megyében az alacsonyan fekvő területekről 10 ezer embert kellett kitelepíteni. A lehullott csapadék mennyisége szerda reggeltől eléri az 50-100 millimétert. Az előrejelzések szerint további esőzések várhatók és a lehulló csapadék mennyisége akár a 250 millimétert is elérheti.

Az indiai meteorológiai szolgálat munkatársai szerint, húsz év után ez az első alkalom, hogy májusban trópusi viharral kell szembe nézni az Indiai délkeleti partjai mentén élőknek.

A következő napokban a Laila északkelet felé veszi útját és India keleti partjai mentén a jövő hét elejére eléri Banglades partjait is.

A Csendes-óceánon egy másik vihar is megfigyelhető, amely az előrejelzések szerint Afrika északkeleti partjai mentén és az Arab-félsziget déli részén okoz esőzéseket.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Reggel hűvös van, majd kisüt a nap, gyors felmelegszik a levegő és délutánra már kellemes a hőmérséklet – gyakran ez a forgatókönyv.
Lesújtó szürkeség…
A napot már régóta nem láttuk. Reggel kinézünk az ablakon, szürkeség van és köd, ami alapvetően meghatározza az aznapi hangulatunkat.
Jégbe zárt tudás
Ha több ezer évet visszautazhatnák az időben, akkor megbizonyosodhatnánk arról, hogy Földünk éghajlata folyamatosan változik. Mivel erre a tudomány nem képes, ezért maradnak a közvetett bizonyítékok. Lássuk, milyen úton-módon utaznak az időben a tudósok!