110 fok volt a földi hőmérséklet-különbség

Szerdán a legmelegebbet Afrikában mérték 46 fok feletti perzselő hőséggel, miközben az Antarktiszon -65 fok alatt marad a csúcsérték. Kontinensünkön kevéssel 30 fok fölött alakult a maximum.

Április 13-án, szerdán bolygónk legmelegebb pontja az Afrika északnyugati részén, Mauritániában található Kiffa települése volt, ahol a rendkívül száraz időben a hajnali 26 fokos minimum értékről 46,4 fokig emelkedett a hőmérséklet. Ez volt az elmúlt egy hónap legmelegebb napja az afrikai városban, ám a forró égövi, félsivatagos éghajlattal rendelkező településen a 40 fok fölötti csúcsértékek általánosnak mondhatók az évnek ebben a szakában.

Eközben az Antarktiszon fekvő Vosztok állomáson mindössze -65,5 fokot mutatott a hőmérő a legmelegebb órákban, ami alig 2 fokkal volt több a minimumnál. Bár ez volt az elmúlt 30 nap leghidegebb 24 órája, a napi középhőmérséklet így is mintegy két és fél fokkal volt magasabb az évszakos átlagnál a déli földrészen.

Az európai kontinens tegnapi csúcstartója a Spanyolországban, Sevillától mintegy 60 km-re található Móron de la Frontera városa volt, ahol a derült időben 30,6 fokig kúszott a hőmérő higanyszála. Közvetlenül utána állt a dobogón Córdoba és Sevilla városa 30,5 fokkal. Ez mintegy 6-8 fokkal volt magasabb az áprilisban a térségben megszokott maximumnál.

A hajnali legalacsonyabb minimumot pedig Grönlandon mérték a Danmarkshavn-i meteorológiai állomáson, ahol -28,3 fokig hűlt a levegő - ez pár fokkal átlag alattinak mondható. Az északi szigetet és a magashegységeket leszámítva azonban jóval enyhébben alakult a szerda hajnal, hiszen a síkvidéken a leghidegebbet, -9,2 fokot az Északi-sarkkör közelében fekvő oroszországi Pjalicán mérték.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.