100 éve hódította meg az ember a Déli-sarkot

Földünk legdélebbi pontját pontosan 100 éve hódította meg a norvég Amundsen.

Elsőként Roald Amundsennek és felfedezőtársainak sikerült elérniük a Déli-pólust, immár száz éve. 1911. december 14-én verték fel táborukat bolygónk legdélebbi pontján. Három napot töltöttek itt, miközben méréseket végeztek és feltérképezték helyzetüket.

A déli sarkvidék napjainkban már több kutató állomásnak is otthont ad. Amundsen egyszerű sátrát 1956-ban, 1975-ben és 2008-ban újabb, egyre modernebb állomások követték. A legfiatalabb, az Új Amundsen-Scott állomás már 150 kutatót tud elhelyezni, ablakokkal, üvegházzal és fejlett telekommunikációs eszközökkel rendelkezik. (Robert Falcon Scott Amundsen vetélytársa volt, és egy hónappal Amundsent követően érte el a pólust, ám a visszaúton életét vesztette.)

Noha a sarkvidék napjainkban is ugyanolyan kíméletlen, mint egy évszázada volt (az Amundsen-Scott állomás adatai szerint, az év legmelegebb szakában, december 13-án a napi maximum hőmérséklet, nagyjából az évszakos átlagnak megfelelően, -30 fok alatt maradt, ami az időnként megélénkülő északi szélben még fagyosabbnak érződött, és havazással is párosult), a műszaki fejlődés már lehetővé tette a napi 24 órás tudományos (meteorológiai, csillagászati, geológiai) megfigyelést, kutatást, a folyamatos emberi jelenlétet.


Az Új Amundsen-Scott Déli-sark Kutatóállomás webkamera képe
december 14-én, a féléves nappal derekán.

(esrl.noaa.gov)

Hírek, érdekességek

Özönvíz és ítéletidő volt Budapesten!
Brutális felhőszakadás okozott a fővárosban többfelé özönvizet 2014. augusztus 6-án, szerda délután. Az alig egy óra alatt lehulló rendkívüli – majdnem egyhavi! – csapadék a közlekedést is többfelé megbénította. Cikkünk látványos képekkel és videóval olvasható!
Itt az újabb hőhullám!
Július első hétvégéjén ismét beköszönt a kánikula: idén már másodszor, több napon keresztül tartós hőségre számíthatunk, amely a szervezetünket is igénybe veszi.
Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.